Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1905)
2 és W. L. által megrendelések szerzésével bízatott meg. Vádlott ezen megbízatásban eljárván, a végből, hogy nagyobb díjazásban részesüljön, a fentebb nevezett megbízó czégekhez részben nem létező személyek nevéről szóló megrendelő jegyeket küldött be, Tészben pedig valódi megrendeléseket is küldött, de ezek nem hitelképes egyénektől származtak s legnagyobb részt foganatosíthatók nem voltak. Vádlott czélját el is érte, mert a beküldött megrendelések fejében N. és Z. czégtől 440 k-t, W. L.-től pedig 400 k-t kapott. Minthogy vádlottnak ezen ténykedésében a ravasz fondorlat benfoglaLatik, melylyel vádlott a nevezett czégeket, jogtalan vagyoni haszon szerzése czéljából, a beküldött megrendelések valósága és a megrendelők hitelképessége tekintetében tévedésbe ejtette s azoknak vagyoni kárt okozott, kétségtelen, hogy vádlott •cselekményei a Btkv. 379. §-a alá eső csalás összes alkotó-elemeivel birnak. Eldöntendő kérdés tárgyát képezi azonban az, vajon e cselekmények a Btkv. 381. §-ának 2. pontja szerint is minősülnek-e vagy nem. A kir. Curia ezt a kérdést nemlegesen oldotta meg. Ugyanis vádlott azon ténykörülménynél fogva, hogy a nevezett czégek őt megrendelések szerzésével megbízták, meghatalmazottnak nem tekinthető, mert a magánjog elvei szerint meghatalmazott az, aki megbízás folytán megbízatása körében másnak nevében jogügyletek kötésére, azaz oly cselekmények teljesítésére van jogosítva és kötelezve, melyek által jogok szereztetnek, megváltoztattatnak vagy megszüntettetnek s melyek által maga a meghatalmazó jogokot szerez vagy kötelezettséget vállal, amiből következik, hogy jogügyletek ellátására irányuló megbízás nélkül meghatalmazási jogviszony nem keletkezhetik. Minthogy pedig a jelen esetben a nevezett czégek vádlottat csupán megrendelések gyűjtésével bízták meg, de a megrendelések felülvizsgálatát s elfogadását maguknak tartották fen ; továbbá minthogy a megrendelések szerzése önmagában véve jogalkotó tényt nem képez s a czégeket vádlottnak szóban levő cselekményei folytán a megrendelőkkel szemben semmiféle kötelezettség nem terhelhette : ez okból vádlott meghatalmazotti minősége hiányozván, cselekményei a Btkv. 381. §-ának 2. pontjában fog-