Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1905)

141 elpusztíthatja, habár tulajdonosukról tudomása is van. BDárt II. k. 224. sz. a. 87. A BP. 431. §-ának utolsó bekezdése és a 425. §. szerint, ha a vádlott a felebbviteli főtárgyaláson személyesen jelen volt és a másodfokú Ítélet ellen semmiségi panaszszal élt, az ügy közvetlenül fölterjesztendő a kir. Curiához, illetve ha nem élt semmiségi panaszszal, az eljárás befejezettnek tekintetik anélkül, hogy az itélet az elsőfokon eljárt, de a felebbviteli főtárgyaláshoz meg nem jelent védőnek külön kihirdetendő lenne ; valamint ez a szabály követendő akkor is, ha a vádlott nem személyesen, hanem az általa megbízott védő volt jelen a felebbviteli főtárgyaláson. Ha pedig sem vádlott, sem védője meg nem jelentek, a törvény az Ítéletnek akkor sem mindkettő előtt külön-külön, hanem csak az egyik és pedig a közvetlenül érdekelt vádlott előtti utólagos kihirdetését rendeli, jogában állván a vádlottnak az eljárás minden szakában és az Ítélethirdetésnél is, illetve semmiségi panasza bejelentésénél védőt alkalmazni. (Curia 1904 november 23. 9593/904. sz. a.) * ¥ — Az a védő, aki a kir. törvényszék előtt tartott felebbviteli főtárgyaláson jelen nem volt, ennek Ítélete ellen semmiségi panaszszal nem élhet. BDtdr II. k, 152. sz. a. — Ha a védő a másodfokú ítéletnek a tábla által eszközölt hirdetésénél jelen volt, a vádlott az ítéletnek a törvényszéknél, történt kihirdetésekor semmiségi panaszszal nem élhet. U. o. 157. 88. Vádlott a BP. 297. §-a szerint rendbüntetésként kiszabható pénzbüntetéssel csak azon esetben büntethető, ha a tárgyalásnál illetlen vagy durva magaviseletet tanusit, vagy