Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1905)

109 vényszékre, mint másodfokú bíróságra nézve is kötelező 424. §. értelmében ítélet alakjában határozni tartozott. 66. Vádlottak a marhákat, amidőn azokat a felesketett mezőőr behajtani akarta, elterelték és ez által azoknak behajtását megakadályozták, amidőn pedig a mezőőr a marhák elterelése után az egyik vádlott kalapját lekapta s vádlottak feléje közeledtek, hogy a kalapot visszakérjék, a mezőőr baltájával hadonászni kezdett, mire dulakodás támadt s őt a vádlottak megsebezték és a kalapot visszavették. Ezen tények a hatóság elleni erőszak bűntettének s e büntetendő cselekménynek tényálladékát nem állapitják meg, mert az ökröknek elterelése magában az erőszak fogalmának nem felel meg, de egyébként is azokban a hatóság elleni erőszak bűntettének tényálladéki elemeit képező erőszak vagy veszélyes fenyegetés nem ismerhetők fel, mert a vádlottak a kalapot visszakérni mentek a mezőőr felé s a mezőőr baltáját csak akkor, amidőn azzal feléjök vagdalt, tehát a személyök ellen intézett jogtalan megtámadás elháritása végett fogták meg. Azonban kimeritik e tények az 1894: XII. tcz. 94. §. c) pontjában meghatározott mezőrendőri kihágás alkotó elemeit, mert az idézett tcz. 84. §-a nem rendeli azt, hogy a mezőőr a zálogolás foganatositása előtt azt, akit az őrizete alatt levő tárgyak rongálásán rajta ér, előbb a nevének bemondására szólitsa fel és igya vádlottak jogos zálogolást törekedtek meghiusitani. (Curia 1904 október 11. 8338/904. sz. a.) A kir. Curia: Mindkét alsóbiróság ítélete a BP. 385. §-ának 1. aj pontja alapján megsemmisíttetik, H. J., H. D. és L. M. vádlottak bűnösöknek mondatnak ki az 1894 : XII. tcz. 94. §-ának cj pontjában meghatározott mezőrendőri kihágásban, amelyet azáltal követtek el, hogy 1903 márczius 16-án a marhákat, amelyek a vetésben kárt okoztak, amidőn azokat P. felesketett mezőőr