Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1905)

Qó kezdésében a vétségekre megállapított 3 évi elévülési határidőn belül bármikor — tehát 3 hónapon tul is hatályosan előterjesztheti, amely határidő a jelen esetben még le nem járt, nyilvánvaló : hogy a kir. tábla abban a kérdésben, hogy a bűnvádi eljárás megindítását kizáró ok forog-e fen ? a Btk. megfelelő rendelkezését tévesen alkalmazta, mely semmiségi oknál fogva ítéletét megsemmisíteni kellett. 56. Vádlottnak az a cselekménye, hogy sértett földjén keresztül vitt szekérrel vizet a cséplőgéphez, a vagyon elleni olyan jogtalan és közvetlen támadásnak nem tekinthető, hogy ennek elhárítására sértett bántalmazása vált volna szükségessé. (Curia 1904 október 20. 8509/904. sz. a.) A kir. Curia: A semmiségi panaszok elutasittatnak. Indokok: Vádlott és védője által a BP. 385. §. 1. c) pontja alapján bejelentett semmiségi panasz, mint alaptalan, elutasítandó volt, mert id. D. I.-nak az a cselekménye, hogy szekerével M. földjén keresztül vitt vizet a cséplőgéphez, a vagyon ellen intézett olyan jogtalan és közvetlen megtámadásnak nem tekinthető, hogy annak elhárítására id. D. I. bántalmazása szükséges volt volna, s a kir. törvényszék más oly. tényt sem fogadott el valónak, melyből az volna megállapítható, hogy M. a vád tárgyául szolgáló verekedés alkalmával a jogos védelem terén állott. A kir. törvényszék tehát, midőn a jogos védelemből származtatott beszámítást kizáró okot M. javára meg nem állapította, a Blk. megfelelő rendelkezéseit nem alkalmazta tévesen. 57Az elitélt az újrafelvételi eljárás során a vád és következményei alól a BP. 326. §-ának 3. pontja alapján fölmentetett abból az okból, mert megállapittatott, hogy a terhére rótt cselekmény elkövetésekor elmebeteg volt és hogy ennélfogva akkor akaratának szabad elhatározási