Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1905)

92 ludjai is tartózkodtak. Bement oda, egy ludat felkapott s azt kifelé vinni akarta. A vádlott kis leánya ezt észrevévén, szülei után sikoltozott, mire vádlott nejével együtt kijött, s midőn főmagánvádlónak ténykedését látták, vádlott neje hozzája ment s töle a ludat elvenni akarta, főmagánvádló azonban nem engedte ; erre odament vádlott is és a ludat ő is fogta, valamennyien huzakodtak, s mert főmagánvádló a ludat most sem eresztette el, vádlott őt megütötte, minek következtében főmagánvádló vérzett. Amikor pedig főmagánvádló távozóban volt, előjött egy idegen lud, mely a vádlott udvarában elbújva volt, és amelyről bebizonyosodván az, hogy az a főmagánvádló lud ja, ez megfogta s elvitte a nélkül, hogy vádlott abban őt akadályozta volna. Tényként az is meg van állapitva, hogy főmagánvádló a vádlott lúdját vette kézbe, azt akarta elvinni, s hogy azt sem felszólítás, sem tettleges ellenállásra el nem bocsájtotta. Ezen valóknak elfogadott tények szerint főmagánvádló jogtalan téren mozgott akkor, mikor vádlott udvarába behatolva, onnan az annak tulajdonát képező hidat, szóbeli tiltakozás ellenére el akarta vinni; minélfogva vádlottnak főmagánvádló irányában kifejtett az a ténykedése, miszerint ezt a lud elvitelében megakadályozandó, megütötte, a vagyona ellen intézett jogtalan és közvetlen megtámadásnak elhárítására szükséges volt, tehát jogos védelemben cselekedett ; a jogos védelem pedig a Btk 79. §-a értelmében kizárja a cselekmény beszámithatóságát. A kir. törvényszék e szerint tévedett az anyagi törvény alkalmazásában, amikor vádlott javára a jogos védelmet feltételeinek fenforgása daczára figyelmen kívül hagyta s vádlottnak bűnösségét megállapította: miért is a BP. 385. §-ának 1. c) pontja alapján használt s alaposnak talált semmiségi panasznak helyadásával a kir. törvényszék másodfokú ítélete a rendelkező rész szerint megsemmisítendő és a törvénynek megfelelő ítélet hozandó volt. 54A kir. táblának ama kijelentése, hogy a vádlott a birtokában levő összeggel, mint sajátjával rendelkezett s azt ily módon jogtalanul eltulajdonította, nem ténymegállapítás, hanem jogi következtetés. — A Curia az ügyvédet, aki a