Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1905)

;6 őrzés gyakorlására szükséges intézkedések megtétele is a felügyelőbizottságnak kötelessége, melyet a társasági alapszabályok 34. §-a kifejezetten is megállapít, ennek a kötelességnek megszegése tehát egyéb törvényes feltételek fenforgása esetében, a büntetőtörvény súlya alá esik. Mindazonáltal jelen esetben a nevezett felügyelő-bizottsági tagok ellenében a Btk. 416. §-ának 1. pontjában meghatározott vétkes bukás vétségének tényálladékát a kir. Curia sem találta megállapíthatónak, mert a büntetendő vagyonbukás súlypontja a vagyonhiányban és a hitelezők károsodásában gyökerezik, a felügyelő-bizottsági tagok hatáskörükben csak azon jogellenes ügyletek és tények megvizsgálásának s ellenőrzésének elhanyagolása miatt vonathatnak büntetőjogi felelősségre, melyek által mulasztásuk következtében a társaság vagyoni veszteséget szenvedett s fizetésképtelenségbe jutott, avagy fizetésképtelenség esetében, a már fenforgó vagyonhiány öregbedett. Minthogy azonban az alsófoku bíróságok ítéleteinek a felügyelő-bizottsági tagokat illető általános ténymegállapításában ily károsító ügyletek s vagyoni hátrányt eredményező mulasztások ben nem foglaltatnak ; és minthogy az, hogy ezen tényekre nézve e vádlottak a kereskedelmi törvény 195. §-ában megjelölt kötelességüket megszegték volna, megállapítva nincs, a vádlottak terhére vádul felhozott mulasztásokban a Btk. 416. §-ának 1. pontja alá első vétkes bukás vétségének az az alkotó eleme, hogy a társaság ezen vádlottak gondatlansága által jutott legyen fizetésképtelenségbe, vagy pedig a vagyonhiány e miatt is emelkedett, fen nem forog, minélfogva ezen vádlottak vádbeli mulasztása büntetendő cselekmény összes ismérveit ki nem merítvén, a közvádlónak semmiségi panasza e részben is alaptalannak találtatott. * * = A védő által bejelentett semmiségi panaszt csak a vádlott és védő együttesen vonhatják vissza {Büntetőjogi Döntvénytár IV. k. 36. sz.). A nő üzletében mint üzletvezető működő férj is csak mint segéd büntettetett. Dtdr III. f. VIT. 52., XXXIX. 88.