Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1905)

tartamra az őrizetükre bizta s azt ők később N. S. J. nejének kiadták. 2. T. F., V. J. és M. S. társaival együtt A. J.-né tanyájáról a kamara és konyhaajtók felfeszitése mellett 11 zsák árpát, egy zsák tányérrózsa magot, egy dézsában 300 darab tojást elvettek és a lopott tárgyakat a T. F. lakására vitték, ott egymásközt felosztották s T. F. vádlott a reá eső részt nejének átadván, azt együtt elhasználták. 3. V. J., M. S. és M. L. a K.-tól ellopott birkákból négy darabot, T. F. vádlott házához vitték, ott azokat szétosztva megnyúzták és T. F. vádlottnak és nejének egyfél birkát juttattak. 4. M. S. és R. L.-tól ellopott sertésekből két darabot a T. F. vádlott házához szállított és T. F. az osztozás alkalmával az egyik sertést magának megtartotta s 14 napi hizlalás után nejével együtt levágta és elhasználta. T. F. és neje vádlottaknak eme bizonyítottnak vett tényei mind a négy esetben bűncselekmény tényálladékát állapítják meg, minélfogva a BP. 385. §-ának 1. a) pontjára alapított semmiségi panaszok alaptalanok. = A lopott élelmi vagy élvezeti czikkeknek evés vagy más általi elfogyasztása az orgazdaság föalkatelemét képező vagyoni haszon végetti megszerzésnek nem tekinthető. {Dtár XXXIV. 78.) A védelem azt is vitatta, hogy a nő azért sem büntethető, mert férje intézkedési jogának nem szegülhetett ellen. 44. Vádlott vasúti alkalmazottak, kik a vasúti fuvarozás végett átvett árúkat jogtalanul eltulajdonították, szolgálatuk ideje alatt követvén el a vádbeli cselekményeket, a Btk. 343. §-a értelmében az eljárás megindítására a vasúti igazgatóság jogosult. (Curia 1904 márczius 16. 2507/904. sz. a.) A kir. Curia: A semmiségi panasz elutasittatik. Indokok; Tekintve, hogy a kir. tábla való tényként fogadta el azt, hogy L. V., B. B. vasúti volt kalauzok és N. J. vasúti volt postakezelő szolgálati idejük alatt a kir. kincstár kárára 1902