Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1905)

XXXIX Lap 195. Minthogy a vádlottak vagy védőik a kir. tábla főtárgyalásán nem voltak jelen, a BP. 425. 5- 2. bekezdése szerint a kir. tábla ítélete a vádlottak előtt szükségképen kihirdetendő volt, s minthogy a BP. 53. §. 1. bekezdése szerint a terhelt minden bűnügyben, az eljárás bármely szakában élhet védő közreműködésével, a védő, ki a felebbviteli főtárgyaláson jelen nem volt, a másodbiróság ítéletének a vádlott előtt történt kihirdetésekor is élhet semmiségi panaszszal 275 A Caria előtt érvényesíthető semmiségi okok. 427- §• 69. A Btk. 308. §-a csak akkor alkalmazható, ha ki nem tudható, hogy többek közül ki vagy kik okozták a súlyos testi sértést, miért is érthetetlen és önönmagának ellenmondó az esküdtbíróság ítélete, mely oly kérdésre van alapítva, melyben tettestársakként határozott egyének vannak megnevezve s mégis a Btk. 308. §-át alkalmazza. — Ily esetben az, hogy a sérelmező kiléte nem volt megtudható, a kérdésbe belefoglalandó —- ___ ... .__ ... ___ 92 92. A BP. 427. §. 6. pontjának 1. bekezdése világosan rendeli, hogy az ezen §. 6. pontjában megjelölt semmiségi okokat a vádlott csak akkor érvényesítheti, ha kétségtelen, hogy azok érdekeinek sérelmével jártak. Nem lehet szó vádlott sérelméről, midőn daczára, hogy az esküdtek a vádlott bűnösségét megállapították, a jogos védelemre nézve feltett kisegítő kérdésre is válaszoltak ___ 134 9. A kérdésekre vonatkozó rendelkezéseknek meg nem tartása a BP. 427. §-ának utolsóelőtti bekezdésében foglalt rendelkezés figyelembe vételével hivatalból figyelembe veendő semmiségi okot nem képez. A kérdés feltevésére kötelező rendelkezés meg nem tartása csak akkor semmiségi ok, ha a vádlott érdekének sérelmével járt. Nem lehet szó a két ember előre megfontolt szándékkal való megölése miatt életfogytig tartó fegyházra ítélt vádlott sérelméről amiatt, hogy nem tétetett fel a Btk. 279. §-ába ütköző szándékos emberölésre is kérdés, mert a vádlott büntetése a megfontolt szándékból elkövetett ölések miatt oly mérvben szabatott ki, mint a minő a megfontolt szándék nélkül elkövetett ölések miatt is a Btk 280. §-a szerint megállapítandó volt volna. — Ebenschweller József ügye ___ __•_ ... 195 149. A Curia elfogadta a kérdések feltevése miatt csupán az esküdtbíróság ítélete ellen bejelentett semmiségi panaszt, mert a BP. 427. §. 8. bekezdése szövegéből kétségtelen, hogy a BP. 427. §. 4. pontja alapján a vádlott által a panasz az ítélet kihirdetésekor is bejelenthető s nem kívántatik, hogy azt már a tárgyalás folyamán és jelesül a kérdései* megállapítása alkalmával is bejelentse... ... 216 Megsemmisítés, mert vádlott a Btk. 308. §-a alá eső cselekmény