Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1905)
XXX zők egyetemét képviseli, miből okszerűen következik, hogy a közhitelnek és a csődtömeg s az összes csődhitelezők érdekeinek megsértése miatt a Btk. 414—416. §-ai alapján a közadós ellen inditott bűnvádi perben nem az egyes hitelzők, hanem a tömeggondnok van hivatva a közvádló által elejtett vádnak átvételére s képviseletére. „. __. — — --- — —- — — --- — — 10 45. A sértett felek által e perben a kir. törvényszéknek vádlottakra vonatkozó felmentő ítélete ellen a vádlóval párhuzamosan használt felebbezés joghatályosan érvényesithető, mert a kir. főügyész ezen vádlottak felmentése miatt a kir. ügyész által bejelentett felebbezést a felebbezési főtárgyaláson visszavonta; s mert a BP. 42. §. ama rendelkezése, hogy a vádnak a kir. ügyész részéről az eljárás folyamán való elejtése esetében a sértett fél a vádat átveheti, az eljárás folyamán alkalmazást talál és a felebbezés visszavonásával a sértett íél abba a helyzetbe jut, mintha a vádló nem felebbezett volna; s mert az ellenkező felfogás azon elfogadhatlan eredményre vezethetne, hogy a vád átvételét kifejezetten fentartó sértett fél rosszabb helyzetben volna, mint az. aki egyáltalán nem nyilatkozott ___ — ___ _ ___ — — — — — 55 60. A csődtömeggondnok a törvény által az eljárás egységesítése szempontjából reá ruházott jognál fogva a kielégítési alapul szolgáló tömegre nézve az összes csődhitelezőket, vagyis a csődhitelezők egyetemét képviseli, miből okszerűen következik, hogy a közhitelnek s a csődtömeg és a csődhitelezők érdekeinek megsértése miatt a Btk. 414—416. §-ai alapján inditott bűnvádi perben nem az egyes hitelezők, hanem a tömeggondnok van hivatva a közvádló által elejtett vádnak átvételére ___ — — --- — — 82 47- §• 3. A BP. 47. §-ának rendelkezése szerint a sértett helyett, a ki 16-ik életévét be nem töltötte, kizárólag törvényes képviselője képviselheti a magánvádat. A büntető törvény nem határozván meg azt, hogy ki tekintessék a kiskorú sértett törvényes képviselőjének, e tekintetben az 1877. évi XX. tez rendelkezései irányadók, A BP. 47. §-a emiitett rendelkezésének nem tulajdonitható oly kiterjesztő értelem, hogy a törvényes képviselők alatt mindazok, akik a törvénynél fogva kötelesek a gyermekek érdekeire felügyelni, volnának értendők.. ._. .__ ... — — _._ ___ _ _ , 171. A Btk. 113. §. és a BP. 47. §. szerint a gondnokság alatt levők helyett a gondnok van a magáninditvány megtételére jogosítva. A védelemnek azon érvelése, hogy csak a vagyoni kezelés illeti meg a gondnokot, elfogadható nem volt, mert az 1887: XX. tcz. 97. $-a szerint a gondnok az elmebeteg gondnokoltat minden peres ügyben képviselhetik- ___ — __. ... _.. _ 247