Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1905)

XX \ Lap még csak teljesítendő hivatali cselekményekért, hanem ezek teljesítése után fogadták el ___ ... ... ___ ___ .__ _._ ___ 164 Büntető-törvénykönyv a kihágásokról. (1879: XL. tcz.) 2. A kihágás esetében kiszabott pénzbüntetés átváltoztatásánál a Kbtk. 22. §-a szerint 4 K-tól 20 K-ig terjedő összeg helyett egy napi elzárás állapítandó meg, és ez a szabály a szabadságvesztés-büntetés tartamát illetően akkor is alkalmazandó, ha a kihágás után kiszabott pénzbüntetés a fenforgó bűnhalmazatra és az ennek következtében elzárásnál súlyosabb szabadságvesztésbüntetésben megállapított összbüntetésre való tekintettel, ezen súlyosabb büntetési nemre változtatandó át. — A jogegység érdekében hozott határozat . ... ... ... ... ___ ... __. 2 1848: XVIII. tcz. (Sajtótörvény.) 33. Az 1848: XVIII. tcz. 33. §. kiterjeszti a büntetőjogi felelősséget arra az esetre, ha a bűncselekmény tényálladékát megvalósító közlemény más lapból vétetett át és ennek ujabbi közzétételéért felelősekké teszi a fokozottan egymásután következő személyeket, tekintet nélkül arra. hogy az átvett eredeti közlemény megtorlás tárgyát képezte-e, vagy sem ... . . __. ... ... ... ... ... ... 38 81. A sajtótörvény értelmében fokozatosan perbe vonható személyek oly értelmű egyetemlegességben állanak, hogy az egyiknek felelősségre vonása kizárja a többieknek perbe fogását, de csak addig, míg az előző fokban felelős személy megállapítva nincs. Ebből következik, hogy a felelősek egyike ellen folyamatba tett eljárás megszakítja az eljárást a szerző ellen is. Ha tehát a vizsgálóbíró törvényszerű határidőn belül rendelte el a vizsgálatot a szerkesztő, teliát oly személy ellen, ki a sajtótörvény 28. §-a szerint a fokozatosan felelősek közé tartozik s kit a bevádolt névtelen czikkek szerzőjének vélelmezhetett: ezzel meg volt indítva az eljárás az akkor egyénileg még nem ismert szerzők ellen is. — ... — 11b 153. Időszaki nyomtatvány utján elkövetett bűncselekményekért a felelősséget az 1848: XVIII. tcz. 33. §-a szabályozza; a felelősség minden más nemét kizárja az idézett törvény és az 1880. évi XXXVII. tcz. 7. §-ának 2. bekezdése. -- Megsemmisítés, mert a kir. törvényszék csak azt a tényt állapította meg, hogy a vádlottak a czikkeket «aláirták» (firmato). Minthogy azonban az aláírás fogalma nem felel meg sem a szerzés, sem a szerkesztés, sem a kiadás vagy a laptulajdonos fogalmának: mindkét alsóbiróság oly tettre alapította a bűnösséget, a mely tett nem foglalja magában nyomtatvány utján elkövetett bűncselekmény tényálladékát. — (Fiumei eset.) ... — ... — — — — — — — —- 224