Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1905)

XXII XXXV. FEJEZET. A csalárd és vétkes bukás. 4H- s 44. A hitelező azon tette, hogy követelése kielégítése czéljából keres­kedő adósa pénztárából a megfelelő összeget kivette, a Btk. 414. §-ának sem 1., sem 3. pontja alá eső csalárd bukás bűntettében való bünsegédi részesség tényálladékát meg nem állapítja még abban az esetben sem, ha közadósnak fizetésképtelenségéről tudo­mása volt vagy ha ezen ténye eredményezte is közadósnak fize­tésképtelen állapotba és csődbe jutását _. — — ... — — 53 87. Maga az a tény, hogy vádlott fizetésképtelenségének tudatában elégített ki az árúk elzálogositása utján szerzett pénzzel egyes hi­telezőket, törvényes alapot nyújt annak a következtetésnek levoná­sára, hogy vádlott ez által több ki nem elégített hitelezőjét meg­károsítani czélozta._ —- -— —_ -_- — 128 118. Csalárd bukás vádja esetén vádlott szenvedő vagyoni állapotának meghatározásánál a tőzsdei különbözeti ügyletekből eredő, váltó­val fedezett és jogerejü sommás végzésekkel megállapított tarto­zások is számításba vétettek, mert a törvény az ily ügyleteket nem tiltja, azok önmagukban nem érvénytelenek, hanem csak kifogás­sal támadhatók meg. — Az örökösödési jog az örökhagyó halálá­val a törvény erejénél fogva szereztetik meg, miért is az örökség­ről való lemondás, ha a bekövetkező csőd előtt tétetik, a hitele­zőket károsító cselekmény.-. — ___ ___ _-_ ___ ___ 173 210. Vádlottnak az a ténye, hogy fizetésképtelenségének tudatában egyik hitelezője javára részben még le nem járt követelésének érvényesítése czéljából azonnal peresíthető váltót állított ki s e hitelező a váltó alapján negyednapra biztosítási végrehajtás utján zálogjogot is szerzett, a Btk. 414. §-ának 3. pontjában meghatáro­zott zálogjogengedélyezés fogalmának felel meg. Az a körülmény, hogy a hitelező szerzett végrehajtási zálogjogáról később lemon­dott, vádlott bűnösségének megállapításánál nem vétetett figye­lembe, mert a csalárd bukás büntette a zálogjog megszerzésére alkalmas váltó kiállításával s a zálogjog megszerzésével befejezte­tett, a bűntett tényálladékához tartozó káros eredmény utólagos elhárítása pedig nem vonja maga után a bűnösség megszűnését. A hitelező, a ki vádlott fizetőképtelenségéről és a többi hitelezők károsodásáról tudva, követelését zálogjogilag biztosítja, nem bün­tetendő. Az egyszerű tanács adása nem részesség— ___ _ ^OI 242. A büntetendő vagyonbukás súlypontja a közadós hitelezőinek károsodását eredményező vagyon hiányában fekszik, büntetendő vagyonbukás tehát csak akkor létesülhet, ha a közadós tartozásai vagyonértékét a csőd megnyitása idején felülmúlják. Ebből az elvből kifolyólag a behajthatatlan követelések a cselekvő állapot felderítésénél figyelembe nem vehetők, a szenvedő állapot pedig

Next

/
Oldalképek
Tartalom