Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1905)

i8S használt kitételek, az ugyanott felemiitett és a polgári perben beadott felfol)amodásban foglalt vontkozó kijelentéssel szoros összefüggésben állanak és igy a vádba tett cselekmény csak mind a két irat, t. i. a postautalvány és felfolyamodás egybevetett tartalma szerint bírálandó el ; tekintve, hogy sem a felfolyamodásban, sem a postautalvány szelvényén foglalt kitételek a sértett kir. járásbiróra nézve meggyalázó állítást nem tartalmaznak, se meggyalázó cselekményt sem foglalnak magukban és igy a vád alapjául szolgáló tett eme lényeges ismérv hiányában a becsületsértés tényálladékát nem meríti ki, tehát nem forogván fen becsületsértés vétsége, a nyilvánosság kérdése önmagától elesik. Másfelől tekintve, hogy a vádban tett kijelentések kíséretében eszközlött pénzküldés ténye, a polgári ügyben eljárt kir. járásbiróval szemben a tiszteletet sértő oly jelenséget tüntet fel, amely az 1887 : XXVIII. tcz.-re való figyelemmel a vádlott mint ügyvéd ellen a fegyelmi vétség tényelemeit látszik magában foglalni ; mindezekből kétségtelen tehát, hogy az alsóbiróságok a Btk. megfelelő rendelkezését tévesen alkalmazták akkor, amikor büntetendő cselekmény hiányában vádlott bűnösségét és büntetését annak sérelmére megállapították, ez által pedig a BP. 385. §. 1. a) pontban meghatározott semmiségre szolgáltattak alapot, ezeknél fogva mindkét alsóbiróaág ítéletét megsemmisíteni, a BP 437- §• 3- bekezdése értelmében a törvénynek megfelelő ítéletet hozni és a fenforogni látszó fegyelmi vétség esetleges elbírálása czéljából az iratoknak áttétele iránt intézkedni kellett. 124. Egynemű szabadságvesztésbüntetés esetében is az összbüntetés jogi fogalmával ellenkezik a külön ítéletekkel kiszabott büntetéseknek egyszerű összeadás folytán való halmazása, az összbüntetés oly módon lévén kiszabandó, mintha a két cselekmény egy Ítélettel biráltatott volna el. Az ezen elvnek ellenmondó ítélet azon alapon semmisittetett meg, mert a bíróság a büntetés kiszabásánál a büntetés megengedett enyhítésénél a törvényben vont határokat meg nem tartotta.