Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1905)

szik A vádba helyezett cselekményt egészen az ítélethozatalig az eljáró összes hatóságok és maga sértett is a Btk. 258. és 259. §-ai szerint magánszemély rágalmazásának, tehát a BP. 41. §-ának értelmében főmagánvádra üldözendönek minősítették ; a Btk. 262. §-a a vádhatározat indokolásában csak az ügynek az esküdtbírósági hatáskörbe utalásának indokolása végett idéztetett, mert ha a vádtanács a tettet a Btk. 262. §-a szerint akarta volna minősíteni, ezt szabályszerűen a határozat rendelkező részében kellett volna kimondania. (BP. 266. §. 2. bekezdése.) A főtárgyalás is a főmagánvád alapján folytatott ügyekre nézve fenálló szabályok szerint tüzetett ki, mert arra a kir. ügyész nem idéztetett meg, a sértett idézése pedig a BP. 49. §-ának utolsó bekezdésére való figyelmeztetéssel, tehát a BP. 286. §-ának harmadik bekezdése szerint a magánvádlóra nézve előirt szabályok szerint eszközöltetett. Ha immár az esküdtbíróság a főtárgyalás fejleményei alapján azt találta, hogy a cselekmény hivatalból üldözendő : akkor neki arról kellett volna gondoskodni, hogy a főtárgyaláson a kir. ügyészség képviselve legyen, mert e nélkül a BP. 302. §-a szerint ily esetben főtárgyalást tartani nem lehet. Szükséges lett volna ez annál is inkább," mert a kir. ügyész azért utasította el a vád képviseletét, mivel a sértettet nem tekintette közhivatalnoknak ; az ügyállásnak ellenkező irányban történt fordulásával szemben tehát — tekintettel a vádhatóságnak a BP. 33. §-ának első bekezdésében irt kötelességére — meghallgatandó lett volna. Meghallgatandó lett volna a kir. ügyészség azért is, mert a cselekménynek a Btk. 262. §-a szerint való minősítése súlyosabb, mint a 259. §. szerinti minősítés, ily esetben pedig a BP 325. §-ának harmadik bekezdése értelmében a felek (tehát ily esetben a vádra egyedül jogosult kir. ügyész is) meghallgatandók. Minthogy pedig az esküdtbíróság a főtárgyalást a föntebbi szabályok ellenére, a kir. ügyész távollétében tartotta meg, eljárása a BP. 384. §-ának 6. pontjában megjelölt semmiségi esetet állapítja meg ; mihez képest ítélete az azt megelőzött főtárgyalással együtt a BP. 437. §-ának második bekezdése s illetőleg a 404. §. első pontja alapján megsemmisítendő volt. De szabálytalan volt az esküdtbíróság eljárása a következő okokból is :