Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1905)

XVIII üzlettulajdonos a birtokában levő ingó tárgyakat nagy tömegekben alzálogba adta s azokat a zálogbaadó felekkel megállapított időre ki nem váltotta, a sikkasztás bűntettét megállapítja — ... 290 206. Mely tények állapitandók meg pénzjegy elsikkasztásának vádja esetén?— — ___ — — — — — — — — — — 29l 208. Ha a vádlott által jogtalanul felhasznált pénzösszegek helyettesíthető vagyonértéknek vétetnéflek is, vádlott azoknak idegen czélokra való fordítása miatt csak az esetben nem volna büntetőjogi felelősségre vonható, ha a felhasznált összeggel egyidejűleg rendelkezett s azt kellő időben rendeltetési helyére befizette volna ... 295 2i). Az, hogy valamely fél az elszámolási viszonyból ellene támasztott követelés egy része erejéig a követelés jogosságát elismerte és e követelést a polgári perbeli marasztaló itélet következtében sem fizette még ki egészen: nem oly ténykörülmény, melyből a megítélt összegnek habár csak ama része erejéig is, mely összegig a követelést az adós elismerte, a jogtalan eltulajdonás alaposan következtethető volna--- — -— — — -— — — — — 310 221. Az a tény, hogy a vádlott sértettől, elszámolás kötelezettsége mellett kapott és vett át árut, kétségen kívül azt állapítja meg. hogy a sértett és vádlott közt nem adás-vételi, hanem bizományi ügylet állott fen. Az a körülmény, hogy vádlott az elárusitás végett bizományba átvett husnemüek vételárával sértettnek be nem számolt, hanem saját czéljaira felhasználta, a sikkasztást megállapítja.. ___ 322 3 59. §• 49. Nem büntetendő vádlottnak az a cselekménye, hogy a nála végrehajtásilag lefoglalt asztalt eladván, más asztalt bocsátott árverés alá, mert a lefoglalt tárgynak más tárgygyal való helyettesítése az 1881 : LX. tcz. 106. §-a által megengedett jogon alapszik és a végrehajtató fél ebbe a helyettesítésbe beleegyezett, amennyiben az ellen az árverés foganatosítása alkalmával kifogást nem tett.-_ 60 73. A Btk. 359., illetőleg a 355. §-nak bekezdése szerint a vádbeli sikkasztás csak akkor követtetik el, ha a zár alá vett dolog tulajdonosa a reá bizott dolgot elidegeníti, elhasználja,-a visszakövetelésre jogosított előtt eltagadja, vagy azzal más módon mint sajátjával rendelkezik, a bírósági végrehajtó pedig nem tekinthető visszakövetelésre jogosított olyan személynek, minőről az idézett szakaszban említés tétetik .__ ___ __. ___ ___ ___ _ ____ 114. Felmentetett vádlott a sikkasztásnak tekintendő bűntett vádja alól, midőn az árverési vevő által az árverés után nála hagyott bútorai megvétele iránt az árverési vevővel huzamosabb alkudozásokat folytatott, mert a jelen esetben attól a törvényszerű jogviszonytól, mely szerint az árverési vevő a tárgyak tulajdonjogát abban az árban, melyben azok leüttettek, megszerzi, a felek kölcsönös tényei folytán egy oly eltérő jogviszony keletkezett, melynek