Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1905)

•&5 R. J. és segédtelekkönyvvezetóként működő W. J. közhivatalnok, a hivataluknál fogva teljesítendő cselekményekért, nevezetesen az általuk a felek részére, a hivatalban, hivatalos óra alatt készített, s a feleknek átadott telekkönyvi szemlékért (lustrum) és hiteles telekkönyvi kivonatok kiszolgáltatásáért, továbbá az ugyanazon telekkönyvi hatóságnál kiadóként alkalmazott írnok, tehát szintén közhivatalnok, Sch. M. vádlott pedig az elintézett ügydarabok sürgős kiadmányozásáért és iratoknak a felek részére lemásolásáért, tehát szintén hivatalánál fogva teljesítendő cselekményekért pénzbeli ajándékot fogadtak el, még pedig R. J. és W. J. vádlottak a felektől a részükre írásban kiadott telekkönyvi szemlékért azoknak átadásakor i—i K-t fogadtak el, Ml. J. és M. J. pedig az általuk megrendelt hiteles telekkönyvi kivonatokért ezek bélyegén felül még darabonként 2—2 K-t fizettek, Sch. M. vádlott viszont egy esetben dr. B. Zs. ügyvédtől egy szerződésnek a hivatalos órán kívüli időben lemásolásáért 2 K jutalmat fogadott el s hogy az elintézett ügydarabok sürgős kiadmányozásáért a felektől több izben pénzt kapott. Ezeket a ténybeli megállapításokat a kir. itélő tábla valóknak fogadta el, a BP. 437. §-ának első bekezdése szerint a kir. Curia határozatát ezekre a valóknak elfogadott tényekre alapíthatta. Minthogy pedig eme valóknak elfogadott tények szerint a vádlottak, a hozzájuk fordult felektől a meg nem engedett jutalmakat nem a még csak teljesítendő hivatali cselekményekért, hanem ezek teljesítése után fogadták el ; s minthogy a kir. itélő tábla sem fogadott el valóknak oly tényeket, amelyekből megállapittathatnék, hogy a vádlottak a hivataluknál fogva teljesítendő cselekményért vagy annak elmulasztásáért jutalmat követeltek, vagy a cselekmény teljesítését jutalom igérése előzte meg, amit vissza nem utasított, ezek nélkül pedig a vádlottak cselekményében a Btk. 465. §-ában meghatározott megvesztegetés vétségének lényeges ismérve hiányzik ; de ezen cselekmények a Btk.-nek más tiltó rendelkezésébe sem ütközik, mint az a Btk.-nek az idézett törvényszakaszra vonatkozó miniszteri indokolásából is kitetszik. R J. és W. J. vádlottaknak a telekkönyvi rendelet 170. §-a