Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1905)
l97 a következő ténykörülmények : i. mikor követték el vádlottak azt a tiltott cselekményt, mely miatt a házasság felbontatott ; 2. mikor szűnt meg vádlott és a sértett közt a házassági életközösség ; 3. tudta-e R.-né, hogy R. D. és S. R. házassági kötelékben vannak, továbbá tudomására jutott-e özv. R.-né vádlottnak az, hogy R. D. vádlottnak, S. R.-val való házassági életközössége megszűnt, s ha igen, mikor ? 4. mikor szerzett R. D.-né a házasság felbontásának okát képező házasságtörő cselekményről tudomást ; 5. mikor támasztott a sértett fél viszonkeresetet R. D. ellen a házasságnak házasságtörés okából felbontás iránt ; 6. mikor közöltetett a válóperbeli jogerős Ítélet a sértettel ; 7. mikor tétetett a bűnvádi feljelentés házasságtörés vétsége miatt. Minthogy azonban ezen, a büntetendő tényálladék elbírálására, valamint az inditványozási jognak a védők által vitatott elenyésztére s az elévülés kérdésének tisztázására lényeges befolyással biró ténykörülményeket egész teljességükben az alsófoku bíróságok vizsgálat és Ítéleteikben megállapitás tárgyává nem tették, a kir. Curia pedig a BP. 437. §-a 1. bekezdésének rendelkezése szerint tények megállapításába bele nem bocsátkozhatik : mindkét alsóbiróság Ítéletét megsemmisíteni s további eljárást elrendelni kellett. 107. A Btk. 258. §-ának az a kifejezése: «büntető eljárás» tágabb értelemben van használva és felöleli mindazon eseteket, melyekben oly tény állitatik, mely akár szorosan vett bűnvádi eljárás, akár az azzal rokontermészetű eljárás alapját képezheti. (Anyaggyüjtemény II. köt. 442. I.) Megegyezik ezzel az állandó bírósági gyakorlat is, mely a büntető eljárás fogalma alá vonja mindazon eljárási nemeket, melyek criminális természetű büntetésekre (például pénzbüntetésre, hivatalvesztésre) vezethetnek. Minthogy pedig a közhivatalnok elleni fegyelmi eljárás ily eredményeket vonhat maga után: az esküdtbíróság nem alkalmazta helytelenül a BP. 355. §-át, midőn a főkérdésbe ezt a tényelemet is felvette.