Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1905)

»45 Mohácson, hogy a vádlott igen rosszul áll, és a hitelezői is már erősebben követelődztek, kétségtelen az, hogy vádlottnak már huzamosabb idő óta fizetésképtelenségének tudatában kellett lenni, és mert mégis csak akkor nyújtotta be a csődkérvényét, a midőn egy hitelezője ellenében már csődöt kért, és annak tárgyában már tárgyalás is kitüzetelt, kétségtelen, hogy a vádlott mulasztást követett el, és ennek a mulasztásnak a következménye az, hogy K. M.-on kivül még több hitelezője részint könyvkivonat alapján, részint pedig végrehajtás utján zálogjogot nyert az ingatlanságára. Ez a tényállás megállapítja a Btk. 4.16. §. 4. bek. ütköző vétkes bukás vétségének a tényező elemeit, miért is vádlott ebben a vétségben bűnösnek volt kimondandó. A büntetés kiszabásánál enyhítő körülmény gyanánt tekintetbe vétetett a vádlott büntetlen előélete és az, hogy a vádlott annyira műveletlen, hogy még irni és olvasni sem tud, a minek következtében a BP. 313. §-ához képest felolvasott levél tanúsága szerint még azt is elkövette, hogy 1901 áprilisban egyik hitelezőjének 104 K tartozása helyett 150 K-t küldött és a czég a 46 K különbözetet -— vádlottat tévedésére figyelmeztetve — a vádlottnak visszaküldötte. (1902 július 9. 5495/902.) A pécsi kir. tábla: Vádlottat a Btk. Q2. §. mellőzésével a Btk. 91. §. alkalmazása mellett 1 havi fogházra itéli ; — a bűncselekmény minősítését illetően ugyanazt az ítéletet helybenhagyja. Indokok: stb. (1902 deczember 22. 1946/903. sz. a.) A m. kir. Curia: A semmiségi panasz a BP. 437. §. 4. bek. értelmében elutasittatik. Indokok: A mai tárgyaláson a koronaügyészi helyettes részéről tett azt az előterjesztést, hogy mindkét alsófoku bíróság ítélete a BP. 385. §. 1. a) pontja alapján hivatalból megsemmisíttessék, a vádlott a vád alól felmentessék, a kir. Curia figyelembe vehetőnek nem találta, mert vádlott a K. M.-tól kölcsönvett összeget a kir táblának a kir. törvényszék ítéletéből elfogadott megállapítása szerint csak részben fordította hitelezőinek kifizetésére s ehhez képest a K. M.-tól kapott kölcsön vádlott irányában midenesetre uj adósságot képez ; és mert az által, hogy vádlott fizetésképtelenségét tudva a csődkérvényt idejében be nem adta, ugy K-nak, mint többi hitelezőinek alkalmat szolgáltatott arra, Büntetőjogi Döntvénytár. IV. 10