Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1905)
128 ez által pedig a törvénynek a védelem szempontjából lényeges rendelkezését vagy elvét, saját törvényes kötelessségének teljesítése körében annál kevésbbé érintette, mert nem más valaki volt vagy lehetett, hanem a védő részéről sem kifogásolt kérdések alapján a BP. 354. és ezt követő §-ai szerint egyedül az esküdtek voltak hivatva arra a tényre nézve határozni : vajon a vádlott ölte-e meg T. J.-nét a revolverből mellébe intézett lövés által ? és vajon cselekményét a vádlott öntudatlan állapotban követte-e el, vagy elmetehetsége meg volt-e zavarva és emiatt akaratának szabad elhatározási képessége hiányzott-e? a védelem pedig a törvényben biztosított minden jogával élhetett abban az irányban, hogy az esküdtek a feltett kérdésekre mily feleletet adjanak. 87. Maga az a tény, hogy vádlott fizetésképtelenségének tudatában elégített ki az áruk elzálogosítása utján szerzett pénzzel egyes hitelezőket, törvényes alapot nyújt annak a következtetésnek levonására, hogy vádlott ez által több ki nem elégített hitelezőjét megkárosítani czélozta. (Curia 1903 szeptember 3. 7383. sz. a.) A m. kir. Curia: A semmiségi panasz a BP. 437. §-ának 4. bekezdése alapján elutasittatik. Azonban mindkét alsófoku bíróság ítéletének az a része, melylyel vádlott mellékbüntetésként a hivatalvesztésen felül a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére is elitéltetett, a BP. 385. §-ának 2. pontja alapján a BP. 437. §-ának 3. bekezdése értelmében, a BP. 385. §-ának utolsó bekezdéséhez képest hivatalból megsemmisíttetik s a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztéséből álló mellékbüntetés mellőztetik. Indokok: Az alsófoku bíróságok megállapítása szerint vádlott férfiruha üzlete elejétől fogva rosszul ment, vádlott folytonosan pénzért zaklatta apósát G. L.-t s 1900 október 16-tól kezdve mintegy 30,000 K értékű árukat zálogosított el, sőt a zálogbárczákat is tovább zálogba adta. Ily körülmények közt az alsófoku bíróságok okszerűen vonták le azt a következtetést, hogy