Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1905)

121 nem elkövetési mód, hanem maga az elkövetési cselekedet. A gyűlöletre való izgatás lelki állapot előidézését jelenti, a «felhívás» szónak pedig csak tettre vagy mulasztásra vonatkozólag van nyelvtani értelme s a Btk. 171. §-ában és a 172. §. 1. bekezdésében is ezekre vonatkozólag van használva. Végül vádlottak és K. L. vádlott védője a BP. 385. §. I. a) pontja alapján semmiségi panaszt jelentettek be, azt vitatván, hogy az esküdtek határozatában foglalt tényállás nem állapítja meg valamely büntetendő cselekmény tényálladékát. Minthogy azonban az esküdtek határozata és ennek alapján az esküdtbíróság ítélete a BP. 437. §. 1. bekezdése szerint e helyütt valóknak elfogadandó azon tényeket állapította meg, hogy vádlottak a bevádolt közleményekkel az oláh és a szász nemzetiséget a magyar nemzetiség ellen gyűlöletre izgatták, a tények pedig büntetendő cselekmény tényálladékait foglalják magukban : az ez alapon emelt semmiségi panaszok szintén alaptalanok. Az elfogadott összes semmiségi panaszok alaptalanok lévén, azok a BP. 437. §. 4. bekezdése alapján elutasitandók voltak. = A sajtóügyi elévülés félbeszakítását illetőleg v. ö. Fayer kézikönyvét I. 423. I.; ezen kivül Vargha Ferencz Jogt. Közi. 1895. 20. sz. A kézikönyv ugyanazon felfogást védi, melyet itt a Curia vall ; Vargha a szembe állót. Szól a kérdésről Kenedi is : Magyar Sajtójog 94. I. 82. Hamisított útlevéllel elkövetett kihágás esetén az a bíróság tekintendő az elkövetés helyének, amelynek területén az ellenőrzésre hivatott főszolgabíró székhelyét tartja. (Curia 1903 június 23. 5461,903. sz. a.) A m. kir. Curia: A fenforgó ügyre nézve a brassói kir. járásbíróság mondatik ki illetékesnek. Indokok: Özv. B. M.-né szül. V. M. ellen, ki állítólag hosszutelkei (dostadti) születésű és Szerdahelyre ment férjhez, a predeáli nemzetközi vasúti állomáshelyen működő magyar főszolgabíró