Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1905)

u8 és e tekintetben a jogerős vádhatározat sem kötheti az érdemben itélö biróságot. A sajtótörvény értelmében fokozatosan perbe vonható személyek oly értelmű egyetemlegességben állanak, hogy az egyiknek felelősségre vonása kizárja a többieknek perbe fogását, de csak addig, mig az előző fokban felelős személy megállapitva nincs. Ebből következik, hogy a felelősek egyike ellen folyamatba tett eljárás megszakitja az eljárást a szerző ellen is. Ha tehát a vizsgálóbíró törvényszerű határidőn belül rendelte el a vizsgálatot a szerkesztő, tehát oly személy ellen, ki a sajtótörvény 28. §-a szerint a fokozatosan felelősek közé tartozik s kit a bevádolt névtelen czikkek szerzőjének vélelmezhetett: ezzel meg volt inditva az eljárás az akkor egyénileg még nem ismert szerzők ellen is. Az «egyenes felhivás» a Btk. II. R. VI. fejezetében meghatározott cselekmények közül csak a 171. §. és a 172. §. 1. bekezdésében körülirt izgatási cselekményeknek tényálladéki eleme. A Btk. 172. §-ának 2. bekezdése csak az elkövetési mód tekintetében utal a 171. §-ra, hogy t. i. az izgatásnak nyilvánosan, szóval, nyomtatvány utján stb. kell elkövettetni; az «egyenes felhivás» pedig nem elkövetési mód, hanem maga az elkövetési cselekedet. A gyűlöletre való izgatás lelki állapot előidézését jelenti, a «felhivás» szónak pedig csak tettre vagy mulasztásra vonatkozólag van nyelvtani értelme s a Btk. 171. §-ában és a 172. §. 1. bekezdése is ezekre vonatkozólag van használva. (Curia 1903 szeptember 2. 7378/903. sz. a.) A m. kir. Curia : A vádlottaknak és K. L. vádlott védőjének a BP. 385. §. 3. pontja alapján bejelentett semmiségi panaszai visszautasittatnak. Indokok; A BP. 385. §. 3. pontján alapitott semmiségi panaszok, mint a törvényben kizártak, a BP. 434. §. 3. bekezdése értelmében azért utasíttattak vissza, mert a Btk. 92. §. T. bekezdésének 2. rendelkezése (a szabadságvesztés-büntetésnek pénzbüntetésre való átváltoztathatósága) az államfogház büntetésére nem