Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1905)

io7 történt figyelmeztetés és kitanittatás után a kir. ügyész megnyugodott, védő és vádlott pedig az itélet ellen a BP. 385. §-ának 1. aj pontjában meghatározott semmiségi ok alapján semmiségi panaszt jelentettek be. A kir. törvényszék a bejelentett semmiségi panaszt elfogadván, az összes iratokat nyolcz napig nyilvántartatni, azután pedig a kir. Curiához felterjeszteni rendeli. A m. kir. Curia: A kir. törvényszék Ítélete a BP. 385. §-ának 1. aj pontja alapján megsemmisittetik és vádlott a BP. 326. §-ának 1. pontja értelmében a vád terhe alól felmentetik. A bűnügyi költség a BP. 482. §-a értelmében az államkincstárt terheli. A BP. 385. §-ának 1. bj pontjára alapított semmiségi panasz, mint tárgytalan, mellőztetik. Indokok: A kir. törvényszék Ítéletének megsemmisítésével vádlottat az ellene emelt vád terhe alól fel kellett menteni, mert a kir. törvényszék nem állapított meg olyan tényt, melyből jogszerűen következtetni lehetne, hogy vádlott az özv. F. P.-né szobájába lopási vagy más bűncselekmény elkövetési czélzattal hatolt be. Az itélet megsemmisítése folytán a BP. 385. §-ának bj pontjára alapított semmiségi panasz tárgytalanná lett. * * = L. az előző esethez fűzött jegyzetet. 77Az a tény, hogy vádlott a megkezdett tényvázlati ivet elkapva összegyűrte, és ekként a pénzügyőr a tényvázlat felvételében meggátoltatott, nem meriti ki a vád alapjául szolgáló büntetendő cselekmény ismérveit, mert a hatóság elleni erőszak tényálladékának lényeges ismérvét a hatósági közeg személye ellen irányuló erőszak vagy veszélyes fenyegetés és tettleges bántalmazás képezi. (Curia 1903 július 1. 6131. sz. a.) A m. kir. Curia: Sch. K. vádlott semmiségi panasza elutasittatik ; a F. H. vádlott különvédőjének semmiségi panasza azonban alaposnak találtatván, a kir. törvényszéknek 1902. évi szeptember hó 24-én 3610. szám alatt kelt ítéletének, nemkülöm-