Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1905)

68 gelhető kellő megállapítás hiányában súlyosítóképp oly cselekmény, mely maga is önálló büntettet képezne; a bűntett nyomai eltüntetésére irányuló tevékenység, mint utólagos és a büntetés alól való menekvés ösztönszerű érzésének nyilvánulása, súlyosítóul szintén nem vehető. Férjgyilkosság esetén nyomatékos enyhítő körülmény, hogy a férj neje hűtlenségét anyagi haszonlesésből elnézte, miáltal a köteles hitvesi tiszteletet és becsülést maga ellen aláásta. (Curia 1903 június 16. 5535. sz. a.) A zalaegerszegi kir. törvényszék mint esküdtbíróság: B—i J.-t a Btk. 278. §-ába ütköző és minősülő gyilkosság bűntettében mint tettest ; özv. S. F.-né született R. Zs.-t a Btk. 278. §-ába ütköző és minősülő gyilkosság bűntettében a Btk. óq. §-ának I. bekezdése alapján mint felbujtót bűnösöknek mondja ki és ezért : I. B—i J. vádlottat a Btk. 278. és 289. §-ai alapján a 91. §. alkalmazásával életfogytig tartó fegyházbüntetésre és esetleg feltételes szabadlábra helyezése esetében 10 évi hivatalvesztésre. II. Özv. S. F.-né szül. R. Zs. II. rendű vádlottat a Btk. 278. §-a alapján a 21. §. rendelkezéséhez képest 24 óra alatt kötél által végrehajtandó halálbüntetés elszenvedésére itéli. Indokok: Az esküdteknek a BP. 368. §-a értelmében hétnél több szavazattal hozott határozatai alapján, miután az abban megállapított cselekmény a Btk. 278. §-ába ütköző és minősülő gyilkosság bűntettének, illetve a felbujtói bünrészesség tényálladékát megállapítja, és miután beszámítást kizáró ok fen nem forog : a kir. törvényszék B—i J. I. rendű vádlottat a Btk. 278. §-ába ütköző és minősülő gyilkosság bűntettében mint tettest, özvegy S. F.-né szül. R. Zs. II. rendű vádlottat a Btk. 69. §-ának 1. pontja alapján mint felbujtót bűnösöknek mondotta ki. A büntetés kiszabásánál a kir. törvényszék B—i J. I. rendű vádlottra vonatkozóan figyelembe vette e vádlottnak özvegy S. F.-né II. rendű vádlottal folytatott szerelmi viszonyból folyó és S. F.-né által reágyakorolt nagyfokú fölényt és hatást, töredelmes beismerését, a tárgyalás folyamán megbánást tanúsító viselkedését mint enyhítő, viszont I. rendűnek büntetett elő-