Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1905)
55 45A sértett felek által e perben a kir. törvényszéknek vádlottakra vonatkozó felmentő Ítélete ellen a vádlóval párhuzamosan használt felebbezés joghatályosan érvényesíthető, mert a kir. főügyész ezen vádlottak felmentése miatt a kir. ügyész által bejelentett felebbezést a felebbezési főtárgyaláson visszavonta; s mert a BP. 42. §. ama rendelkezése, hogy a vádnak a kir. ügyész részéről az eljárás folyamán való elejtése esetében a sértett fél a vádat átveheti, az eljárás folyamán alkalmazást talál és a felebbezés visszavonásával a sértett fél abba a helyzetbe jut, mintha a vádló nem felebbezett volna; s mert az ellenkező felfogás azon elfogadhatlan eredményre vezethetne, hogy a vád átvételét kifejezetten fentartó sértett fél roszszabb helyzetben volna, mint az, aki egyáltalán nem nyilatkozott. (Curia 1903. június 3. 5103/903. sz. a.) A m. kir. Curia: A pótmagánvádlónak tekintett sértett felek által A. I. és G. M. vádlottak terhére bejelentett semmiségi panasz alaposnak találtatván, a kir. tábla Ítélete A. és G. vádlottakra nézve rendelkező részében a BP. 407. 2-ik bek., illetve a BP. 404. §. 1. és 3. bek. alapján a BP. 384. §. 11. p. megjelölt abból a semmiségi okból, hogy az itélet a vád tárgyát nem meríti ki, megsemmisíttetik, s a kir. tábla ezen vádlottakra nézve uj eljárásra utasittatik. Sz. M. vádlott semmiségi panasza elutasittatik. Indokok: A sértett felek a kir. törvényszéki itélet ellen A. és G. vádlottaknak felmentése miatt felebbezést jelentettek be arra az esetre, ha e vádlottak felmentése miatt a kir. ügyész által használt felebbezést a kir. főügyész visszavonná. A sértett felek részéről ekként bejelentett felebbezés használása a BP. 52. \. 1. és 2. bek. alapján a vád képviseletére való jelentkezésnek veendő, s ebből folyóan a sértett felek a kir. táblai itélet ellen semmiségi panasz érvényesithetésére jogosult pótmagánvádlóknak tekintendők. Ennek előre bocsátásával a sértett felek mint pótmagánvádlók által A. és G. vádlottak terhére használt semmiségi panasz alaposnak találtatott. Ugyanis a BP. 383. §. III. 2. p. b)