Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1903)

4i Egyebekben a perorvoslat elutasittatik. Jelen határozat a felekre nézve hatálylyal nem bir. Indokok: A nagybecskereki kir. járásbíróság I. M. a M. Sz. irányában elkövetett, a Btk. 261. §-ában meghatározott becsületsértés vétségében bűnösnek nyilvánította, e miatt büntette és a bűnügyi költségek megtérítésére kötelezte ; ellenben az általa ugyancsak becsületsértés vétsége miatt viszonvádolt M. Szt.-t a vád alól felmentette. I. M. vádlottnak úgyis, mint viszontvádlónak, ezen ítélet ellen közbevetett felebbezésére a nagybecskereki kir. törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletének I. M. vádlott bűnösségét megállapító, valamint M. Sz. viszonvádlottat a viszonvád alól felmentő részét helybenhagyta, de a felebbezés folytán tartott felebbviteli tárgyalás folyamán felmerült bűnügyi költséget, hivatkozással a BP. 484. §-ának rendelkezésére, az államkincstár terhére utalta. Ezzel a törvényszék megsértette a törvényt, nevezetesen a BP. 480. §-át, mert ennek rendelkezése szerint a ,vádlott, ha bűnösnek mondatott ki, a bűnügyi költségeket megtéríteni köteles ; s ezen kötelezettség őt a jelen esetben mint magánvádlót is terheli a BP. 482. §-ának második bekezdése értelmében, mert a viszonvád alól felmentett M. Sz. ellen az eljárás egyedül az ő magánvádja alapján tétetett folyamatba. A felebbviteli tárgyalás folyamán felmerült költség a BP. 479. §-a szerint a bűnügyi költségek közé tartozván, a bűnösnek kimondott vádlott azok megtérítésének kötelezettsége alól felmenthető nem volt a BP. 484. §-a alapján, mert ez a szakasz a viszszavont vagy nyilván alaptalan perorvoslat folytán teljesített eljárás költségeinek megtérítéséről rendelkezik általánosságban és tekintet nélkül arra, hogy vádlott bűnössége megállapittatott-e vagy sem ; a jelen esetre tehát nem alkalmazható. Annak kimondása, hogy a jelen határozat a felekre nézve hatálylyal nem bir, a BP. 442. §-ának utolsó bekezdésén alapul. A perorvoslat egyebekben, vagyis a kir. törvényszék mint felebbviteli bíróság felülvizsgálati hatáskörének terjedelmét illető részé^ ben elutasittatott, mert erre vonatkozóan a kir. Curia 1902. évi márczius 12-én 82. sz. a. hozott teljes-ülési határozatában a koronaügyész álláspontjával ellenkező értelemben döntött.