Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1903)

ván, a BP. 427. §-ának 4. pontjában megjelölt semmiségi okra fektetett semmiségi panasz alaptalannak nem találtatott, — ez a semmiségi ok pedig kétségtelenül a vádlottak sérelmével járván : Sz. L., Sz. D. és P. G.-né vádlottak védői részéről a BP. 427. §-ának 2. bekezdése szerint ebben az esetben jogosan érvényesít­tetett : a BP. 437. §-a 2. bekezdésének végpontja, s illetve a 404. §. 1. bekezdése értelmében az esküdtbiróságnak Ítélete az ennek alapjául szolgált fötárgyalással együtt megsemmisítendő, s e bíróság uj szabályszerű eljárásra s a kifejlendőkhez képest uj ítélet hozatalára utasítandó volt. 1 = A Curia indokolása, mely ugy, amint van, tulajdonkép maga is indokolásra szorulna még, valószínűleg azt veszi kiin­dulóul, hogy többek által elkövetett gyilkosság esetén a kérdé­sekben tüzetesen feltüntetendők azok az egyes testi behatások, melyeket az egyes vádlottak a sértettel szemben elkövettek. Min­den esetre kifogás alá eshetik a kérdések vagylagos szövegezésének határozatlansága. 28. Ha a kir. törvényszék felmentő ítélete ellen a BP. 385. §-ában megirt anyagi semmiségi okok valamelyike hozatott fel, s a kir. itéló tábla is felmentő ítéletet hoz, ez ellen ismét más okból anyagi semmiségi panasz használható. — A be­csületsértésnek nem a sértési szándék, hanem a meggya­lázó kifejezés vagy cselekmény jogellenességének tudata egyik tényálladéki eleme. (Curia 1902 június 23. 6065/902. sz. a.) A m. kir. Curia : Mindkét alsófoku bíróság ítéletének az a része, melylyel vádlott a dr. T. A. főmagánvádló által panaszolt, a Btk. 258., 259. §-aiban meghatározott rágalmazás vétségének vádja alól felmentetett s ezzel kapcsolatban a vádlott büntetésé­ről rendelkező része is dr. T. A. főmagánvádló képviselőjének semmiségi panaszára a BP. 385. §-ának 1. aj pontjában megha­tározott semmiségi ok miatt a BP. 437. §-ának 3. bekezdése

Next

/
Oldalképek
Tartalom