Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1903)

22 ben a Btk. 247. §-ában meghatározott csábítás bűntettének tényálladékát megállapítják, nevezett vádlottnak és védőjének a kir. ítélő tábla másodfokú ítélete ellen a BP. 385. §-ának 1. a) pontja, alapján emelt semmiségi panasza alaptalan, miért is azt a BPl. 437- §-ának 4. bekezdése értelmében elutasítani kellett. 17A Btk. 401. §-ában meghatározott okirathamisitás feltételezi, hogy annak, ki az okirat alapján jogokat szerezni kiván, kivel szemben tehát az okirat bizonyítékul használtatik, az okirat hamis voltáról tudomása ne legyen(Curia 1901 november 29. 7117/901. sz. a.) A m. kir. Curia: A semmiségi panasz elutasittatik. Indokok: A Btk. 401. §-ában meghatározott okirathamisitásfeltételezi, hogy annak, ki az okirat alapján jogokat szerezni kiván, kivel szemben tehát az okirat bizonyítékul használtatik, az okirat hamis voltáról tudomása ne legyen ; mert ha tudja, hogy kötelezésre nem alkalmas okiratot szerez, vele szemben a kérdésesmagánjogviszonynak hamis színben való feltüntetéséről nem lehet szó. Az elsőbiróságoknak e helyütt felül nem vizsgálható ténymegállapítása szerint D. I. tudta, hogy N. F .-né nem tud írni,, hogy tehát a váltón levő aláírás nem ettől származik ; megtévesztve tehát nem lett. Minthogy tehát a vádba helyezett cselekmény sem a Btk. 401. §-ában irt, sem más bűncselekmény tényálladékát nem foglalja magában, a kir. ítélő tábla az anyagi jogot nem alkalmazta. tévesen, midőn vádlottat felmentette, miért is a vádhatóság által a BP. 385. §. 1. a) pontjára hivatkozással használt semmiségi panasz alaptalan. Hivatalból figyelembe veendő semmiségi ok nem észleltetvén,, a perorvoslat a BP. 437. §-ának 4. pontja értelmében elutasítandó volt. = Ugyanígy Dtdr r. f. XXVII. 107.