Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1903)
11 megbízott részéről történt elejtése folytán megszüntette és ekként az ügyet érdemileg elbírálta. Egyúttal pedig a kir. járásbíróságnak emiitett végzése az ennek alapjául szolgált eljárással együtt a BP. 442. §-ának utolsó bekezdése értelmében megsemmisíttetik és utasittatik a kir járásbíróság, hogy az iratokat az illetékes újvidéki kir. törvényszékhez tegye át. Indokok: Sz. S. zsablyai fakereskedó a zsablyai kir. járásbíróságnál 1901 deczember 11-én tett feljelentése szerint a község kötelékébe leendő felvétel végett A. A.-nál, mint községi jegyzőnél jelentkezvén, annak kezéhez az 1900 július 3-án kiállított hivatalos nyugta tanúságához képes felvételi dij fejében 50 K-t lefizetett, ezt az összeget azonban a jegyző a község pénztárába be nem szolgáltatta, hanem saját czéljaira fordította. Az ekként feljelentett cselekmény, minthogy a feljelentés szerint a közhivatalnok jellegével biró községi jegyző a hivatalánál fogva a kezéhez letett pénzt elsikkasztotta, a Btk. 4Ó2. §-ában körülirt s az 1897 : XXXIV. tcz. 17. §-ának 1. pontja szerint a kir. törvényszék hatásköréhez tartozó hivatali sikkasztás bűntettének jelenségeit tünteti fel. A kir. járásbíróság a BP. 15. §-a szerint hatáskörét hivatalból vizsgálni és a törvényszék hatáskörébe utalt cselekmény fenforgása folytán az ügy iratait a BP. 527. §-ának 2. bekezdése értelmében az illetékes kir. törvényszékhez áttenni tartozott. Megsértette tehát a törvényt, nevezetesen a most idézett §• okban foglalt rendelkezéseket az által, hogy hatáskörének túllépésével — habár az ügyészségi megbízott indítványára — az ügy áttétele helyett az eljárást a Btk. 355. és 356. §-ai alá eső sikkasztás vétsége miatt, a tárgyalás kitűzésével megindította, és utóbb ismét az ügyészségi megbízott indítványára, illetve a vádnak általa történt elejtése folytán megszüntette és ekként az ügyet érdemileg elbírálta. Ezeknél fogva a koronaügyész perorvoslatát alaposnak felismerni, a törvénysértést megállapítani, egyúttal, minthogy a kir. járásbíróság a fenforgó ügy elbírálására hatáskörrel nem bir, végzését az ennek alapjául szolgált eljárással együtt a BP. 442. §-ának utolsó bekezdéséhez képest megsemmisíteni és az ügy iratainak az illetékes kir. törvényszékhez leendő áttételét elrendelni kellett.