Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1903)

11 megbízott részéről történt elejtése folytán megszüntette és ekként az ügyet érdemileg elbírálta. Egyúttal pedig a kir. járásbíróságnak emiitett végzése az ennek alapjául szolgált eljárással együtt a BP. 442. §-ának utolsó bekezdése értelmében megsemmisíttetik és utasittatik a kir járás­bíróság, hogy az iratokat az illetékes újvidéki kir. törvényszékhez tegye át. Indokok: Sz. S. zsablyai fakereskedó a zsablyai kir. járásbíró­ságnál 1901 deczember 11-én tett feljelentése szerint a község kötelékébe leendő felvétel végett A. A.-nál, mint községi jegyző­nél jelentkezvén, annak kezéhez az 1900 július 3-án kiállított hivatalos nyugta tanúságához képes felvételi dij fejében 50 K-t lefizetett, ezt az összeget azonban a jegyző a község pénztárába be nem szolgáltatta, hanem saját czéljaira fordította. Az ekként feljelentett cselekmény, minthogy a feljelentés szerint a közhiva­talnok jellegével biró községi jegyző a hivatalánál fogva a kezé­hez letett pénzt elsikkasztotta, a Btk. 4Ó2. §-ában körülirt s az 1897 : XXXIV. tcz. 17. §-ának 1. pontja szerint a kir. törvény­szék hatásköréhez tartozó hivatali sikkasztás bűntettének jelen­ségeit tünteti fel. A kir. járásbíróság a BP. 15. §-a szerint hatás­körét hivatalból vizsgálni és a törvényszék hatáskörébe utalt cselekmény fenforgása folytán az ügy iratait a BP. 527. §-ának 2. bekezdése értelmében az illetékes kir. törvényszékhez áttenni tartozott. Megsértette tehát a törvényt, nevezetesen a most idé­zett §• okban foglalt rendelkezéseket az által, hogy hatáskö­rének túllépésével — habár az ügyészségi megbízott indítvá­nyára — az ügy áttétele helyett az eljárást a Btk. 355. és 356. §-ai alá eső sikkasztás vétsége miatt, a tárgyalás kitűzésével megindí­totta, és utóbb ismét az ügyészségi megbízott indítványára, illetve a vádnak általa történt elejtése folytán megszüntette és ekként az ügyet érdemileg elbírálta. Ezeknél fogva a koronaügyész per­orvoslatát alaposnak felismerni, a törvénysértést megállapítani, egyúttal, minthogy a kir. járásbíróság a fenforgó ügy elbírálására hatáskörrel nem bir, végzését az ennek alapjául szolgált eljárással együtt a BP. 442. §-ának utolsó bekezdéséhez képest megsemmi­síteni és az ügy iratainak az illetékes kir. törvényszékhez leendő áttételét elrendelni kellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom