Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1903)

6. Egyházi hivatalhoz intézett beadványban foglalt rágalmazó nyilatkozat nem hatóság előtt, hanem többek előtt tettnek (Btk. 158. §.) tekintendő. (Curia 1902 május 17. 4613. sz. a.) A m. kir. Curia: A vádlottaknak s védőjüknek a BP. 385. §-ának 1. aj pontja alapján bejelentett semmiségi panaszaik elutasittatnak ; mindkét alsófoku bíróság Ítéletének az 1901. évi márczius 12-iki kelettel a váczi ev. ref. egyház presbyteriumához beadott panaszfeljelentés által elkövetett büntetendő cselekmény minősítéséről rendelkező része, a BP. 385. §-ának utolsó s a 437- §• 3- bekezdése alapján, a BP. 385. §-ának 1. bj pontjában meghatározott semmiségi ok miatt hivatalból megsemmisíttetik s id. K. B., S. K. J. vádlottaknak ez a cselekménye is a Btk. 260. §-a helyett a 258. §-ban meghatározott rágalmazás vétségének minősíttetik s ehhez képest vádlottak a Btk. 258. §-ában meghatározott s ezen szakasz szerint büntetendő kétrendbeli rágalmazás vétségében mondatnak ki bűnösöknek, minélfogva büntetéseik kiszabásánál a Btk. 269. §-ára való hivatkozás is mellőztetik. Egyebekben azonban a kir. törvényszék Ítélete nem érintetik. Indokok: A kir. törvényszéknek másodfokban hozott Ítélete ellen vádlottak s védőjük a BP. 285. §-ának 1. aj pontja alapján jelentettek be semmiségi panaszt. Minthogy azonban a BP. 437. §-ának 1. bekezdése szerint a kir. Curia köteles határozatát a kir. törvényszék által valóknak elfogadott tényekre alapítani ; a kir. törvényszék által ítélete alapjául elfogadott azok a tények pedig, hogy vádlottak Váczon 1901 márczius 3-án az ev.-ref. egyház közgyűlésén id. Cs. I. egyházi gondnokról azt a tényt állították, hogy ez mint az egyház gondnoka, a segédtanítói lakásba egy rossz kályhát adott ajándékba, ennek daczára annak vételára fejében az egyház pénztárából 36 K-t felvett; továbbá a nevezett egyház presbyteriumához ugyanazon hó 12-én beadott panasz feljelentésükben ismételve fentebbi állításukat, magánvádlót az egyház közvagyonának megkárosításával vádolták s