Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1903)
'77 bíróság határozatával bűnössé nyilvánítása esetében a BP. 374. §-a szerint csak az alkalmazandó büntetési tétel tárgyában terjeszti elö indítványát, a büntetés mértékének megállapítására befolyással bíró súlyosító és enyhítő körülmények felkarolására nem köteles. Az a tény tehát, hogy a kir. ügyész a jelen esetben a főtárgyalás folyamán kijelentette, miképp enyhítő és súlyosító körülményeket a vádlottak egyikére nézve sem kiván felhozni, valamint egyrészt nem menthette fel a bíróságot a BP. 337. §-a szerint az esküdtbíróság előtt folytatott eljárásnál is megfelelően alkalmazandó 328. §-ban meghatározott ama kötelesség teljesítése alól, mely szerint elitélés esetében a súlyosító és enyhítő körülményeket tüzetesen megjelölni tartozik, ugy másrészt ama jogának gyakorlásában sem akadályozhatta, melyből kifolyóan a vádlottakkal szemben fenforgó súlyosító és enyhítő körülményeknek a felek előadásától független, önálló megállapítására és mérlegelésére hivatott. Tény ugyan, hogy F. F. vádlott eddig büntetve nem volt és hogy ez a büntetlen előélete enyhítő körülményként veendő figyelembe. Ámde a vádlott javára fenforgó büntetlen előélettel mint. enyhítő körülménynyel szemben álló, az esküdtbíróság ítéletében megállapított számos súlyosító körülményre s különösen arra a nyomatékos súlyosító körülményre való figyelemmel, hogy vádlott a gyilkosságot és rablási kísérletet B. K. levélhordó, tehát közhivatalnok irányában akkor követte el, midőn ez szolgálati kötelességét teljesítette, a Btk. 92. §-ának vádlott javára való alkalmazása nem indokolt. Minthogy tehát a vádlott érdekében annak védője részéről az esküdtbíróság ítélete ellen a BP. 38^. §. 3. pontja alapján emelt semmiségi panasz alaptalan : azt a BP. 437. §. 4. bekezdéséhez képest elutasítani kellett. El kellett utasítani ugyancsak a BP. 437. §. 4. bekezdése értelmében dr. Ö. L. ügyvéd mint ifj. Sz. I. vádlott védője által az esküdtbíróság ítélete ellen a BP. 385. §. 2., 3. pontja alapján emelt semmiségi panaszt is a következő indokokból : ifj. Sz. I. vádlott az esküdtbíróság által az esküdtek határozata alapján a Btk. 278. §-ában meghatározott gyilkosság bűntettében, valamint a Btk. 344. és 65. §-a alá eső rablás kísérletében mint bűnsegéd (69. §. 2. pontja) nyilváníttatott bűnösnek. A gyilkosság büntette a tettessel szemben a Btk. 278. §-a szerint halállal büntetendő ; az abban való Büntetőjogi Döntvénytár. III. 12