Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1903)

»74 119. A kir. törvényszék a kártalanítási igény alaki feltételeinek fenforgása esetén az elökészitő nyomozati eljárás megindítását meg nem tagadhatja. (Curia 1902 november 19. 7033/902. sz. a.) A m. kir. Curia: A kir. törvényszék végzése hivatalból megsemmisíttetik és utasittatik a kir. törvényszék, hogy teljesítse a BP. 586. §-ában előirt nyomozatot s annak utána az iratokat érdemleges határozat nélkül terjeszsze fel. Indokok: A BP. 587. §-a szerint a kártalanítási igény iránti határozathozatal a kir. Curia hatáskörébe tartozik, az alsóbíróságok csak a BP. XXXI. fejezetében rendelt előkészítő eljárásra vannak hivatva, melyet a kártalanítási igény alaki feltételeinek fenforgása esetén mellőzni nem lehet. A kir. törvényszék tehát túllépte hatáskörét, midőn érdemben határozván, folyamodókat igényükkel elutasította; másrészt helytelenül mellőzte a BP. 586. §-ában előirt felmentő ítélet alapján kellő időben kérelmezett nyomozatot. Végzése tehát a BP. 379. §-a alapján megsemmisíttetvén, szabályszerű eljárásra volt utasítandó. 120. Ha a kir. főügyész a kir. ügyész felebbezését visszavonja, a sértett pótmagánvádlóként felebbezhet ugyan, de külön a sértett képviselője is erre nem jogosult. (Curia 1902 november 11. 9694/902. sz. a.) A m. kir. Curia: Az Á. R. képviselője részéről bejelentett semmiségi panasz visszautasittatik, az Á. R. magánvádló semmiségi panasza pedig elutasittatik. Indokok: Ebben az esetben a BP. 52. §-a alapján Á. R. sértett magánvádlónak tekintendő, mert a kir. főügyész helyettese az elsőbirósagi felmentő ítélet ellen bejelentett közvádlói felebbezést visszavonta, minek folytán a kir. tábla a sértett részéről a 383. §. szerint megengedetten használt felebbezés alapján