Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1903)

153 ismerte, hogy akkor, midőn viszonya B. R.-val megszakadt, ettől tényleg követelte a viszonyuk fennállásának ideje alatt reá elköltött 40 K-át, azt azonban, hogy ezt azon fenyegetés mellett tette, hogy nem fizetés esetére a B. R. által hozzá irt leveleket ennek szülőföldjére vőlegényéhez fogja küldeni, tagadta, s védekezésére azt hozta fel, hogy a köztük fenállott viszony ideje alatt B. R.-nak 2 pár czipőt csinált s reá vasárnaponkint több izben költekezett, s minthogy a köztük tervbe vett házasságból B. R. magatartása miatt nem lett semmi, ez okból követelte vissza pénzét. Minthogy azonban ugy B. R. sértettnek, mint dr. O. P. tanúnak eskü alatt tett egybehangzó vallomásával kétségtelenül bizonyítást nyert az, hogy vádlott azon fenyegetés mellett, hogy nem fizetés esetére a hozzáirt leveleket elküldi sértett szülőfalujába s ott jóhirnevét tönkreteszi, követelt sértett B. R.-tól 40 K-nát, s minthogy az is kétségtelen, hogy vádlott sértett helyzetéből, aki tudniillik épen férjhez menni készült, következtethette, sőt tudhatta azt, hogy sértett levelei közzétételét reá nézve megszégyenítőnek tartja ; s minthogy sértett kész is lett volna ezen fenyegetés terhe alatt a tőle követelt 40 K-nát vádlottnak megfizetni, aminek megfizetése csak ép azon mult, hogy vádlott sértett leveleit előadni nem tudta: a kir. törvényszék vádlott ellen, tagadásával szemben is bizonyítottnak találta a zsarolás vétségének a kísérletét, miért is őt abban bűnösnek kimondani s a rendelkező részben reá kiszabott büntetéssel sújtani kellett. (1901. november 28. 51073/901. sz. a.) A budapesti kir. tábla: A kir. törvényszéknek ítéletét helybenhagyja. Indokok: Vádlottnak bűnössége, a cselekmény minősítése a tényállásnak megfelelően, a kiszabott büntetés pedig vádlott bűnösségével arányosan lévén megállapítva, a kir. tábla a kir. büntető törvényszéknek ítéletét egyébként felhozott indokainál fogva hagyta helyben. (1902. április 25. 2752/902. sz. a.) A m. kir. Curia: A semmiségi panasz elutasittatik. Indokok: Vádlott a BR 385. §. 1 aj pontja alapján jelentett be semmiségi panaszt a kir. tábla Ítélete ellen. Minthogy azonban a kir. tábla által valónak elfogadott s a BP. 437. §. 1.