Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1903)
13° aki a bűnösségét megállapító alsófoku ítélet ellen nem élt perorvoslattal, E. E.-nek kártalanítás iránti kérvényét elutasítani kellett. 85. Aki ugyanazon büntetendő cselekmény elkövetésével, melylyel valakit hatóság előtt rágalmaz, sértettet két tanú jelenlétében a hatóságon kivül is gyanúsítja, a hatóság előtti rágalmazáson kivül nem követ el még becsületsértést is, mivel vádlott ezzel csak azt fejezte ki, amit a hatóság előtt is elmondott. (Curia 1902 szeptember 26. 8102/902 sz. a.) A m. kir. Guria: Vádlott semmiségi panaszának a BP. 385. §. 1. a) pontjára alapított az a része, mely a kir. törvényszék ítéletének ama rendelkezése ellen irányul, mely szerint vádlott ellen a hatóság előtti rágalmazás megállapittatott, a BP. 557- §• 3- bekezdése alapján megfelelően alkalmazandó 437. §. 4. bekezdése értelmében elutasittatik. Ellenben vádlott semmiségi panaszának a BP. 376. §. 1. a) pontjára fektetett ama része folytán, mely a kir. törvényszék Ítéletének azon rendelkezése ellen irányul, mely szerint vádlott ellen a becsületsértés vétsége is megállapittatott, s vádlott e miatt is büntettetett, a BP. 385. §. I. a) pontjába ütköző semmiségi ok fenforgása miatt a kir. törvényszék ítéletének az a része, melylyel vádlott a becsületsértés vétségében is bűnösnek kimondatott s ezért is büntettetett, megsemmisíttetik, és vádlott az ellene becsületsértés miatt emelt vád s ennek büntetése alól felmentetik Indokok : Minthogy a kir. tör inyszék által valónak elfogadott abban a tényben, hogy vádlott H. I. sértettet a pécskai kir. járásbíróságnál egy ökörláncz ellopása miatt lopás vétségével vádolta, a kir. járásbíróság azonban H I. sértettet a lopás vétsége alól jogerősen felmentette, s így ez a vádja valótlannak bizonyult, — büntetendő cselekmény foglaltatik, ennélfogva vádlott semmiségi panaszának a BP. 385 §. 1. a) pontjára fektetett azt a részét, mint alaptalant, a rendelkező részben idézett §-ok értelmében el kellett utasítani. Minthogy azonban ily tényállás mellett vádlott-