Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1903)

I24 K. I. vádlottat a terhére rótt és a Btk. 301., 302. §-ai alá eső súlyos testi sértés vétségének vádja és következményei alól azért mentette fel : mert vádlottnak csak az a védekezése, hogy öt Sch. P. a panaszolt éjjel kivont karddal megtámadta s hogy a melléből egy darab hust is kiharapott, a hit alatt kihallgatott N. F. tanú vallomásával és az ezen tanú és Sz. E. tanú által bizonyított azzal a körülménynyel, hogy K. I. melle az eset után meg volt harapva, minden kétséget kizáróan bizonyítva lett, azért tehát, hogy a Sch. P. által karddal történt megtámadtatás és bántalmazása közben magát védte, beszámítható büntető jogi felelősség nem terhelheti. Z. I. és K. I. vádlottak tagadásával szemben az, hogy Sch. P.-t a panaszolt alkalommal bitang, gazember, fmáncz kifejezéfsel illették volna, bizonyítást nem nyert, miért is a kir. járásbiróság e vádlottakat a Btk. 261. §-a alá eső következményei alól a BP. 326. §-ának 2. bek. alapján felmentette. Ellenben Z. I. vádlottat a Btk. 323. §-a alá eső személyes szabadság megsértésének vétségében bűnösnek mondta ki azért : mert Sch. P. sértett mint pénzügyőri fővigyázó a Z. I. megyesegyházi üzletébe bejáratos és a Sz. E. tanú Z. I. sógorának vallomásából kitetszően, Z. I. vádlottal ismeretségben állott; Z. L vádlott tehát akkor, mikor az általa ismert Sch. P.-t, a lefegyverezés és védtelenné tétel után községi éjjeli örökkel a községházára kisértette, már jogellenesen járt el s a bekisérésre még pénzszekrénye esetleges meglopása esetén sem lett volna szükség az ugyanegy községben lakó s közszolgálatban álló Sch. P.-rel szemben ; ugyanazért őt a Btk. 323. §-a alá eső személyes szabadság megsértésének vétségében bűnösnek kimondotta .... Sch. P.-nek az éjjeli őrökkel történt bekisértetése a Z. L vádlott beismerése s a hit alatt kihalgatott O. M. és F. A. tanuk egybehangzó vallomásából kitetszően, egyedül a Z. I. vádlott felhívása folytán történt, miért is K. I. vádlottat a terhére rótt és a Btk. 323. §-a alá eső személyes szabadság megsértése vétségének vádja és következményei alól felmentette. A megtartott tárgyalás során Z. I. vádlott Sch. P. sértett ellen a Btk. 261. §-a alá eső becsületsértés vétsége miatt emelt viszonvádat azért : mert a panaszolt alkalommal büdös zsidó kifejezésekkel illette. (1901 november 18-án 6344/b. sz.)