Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1903)

79Az az állítás, hogy sértett 25 %-ra ad kölcsönt, nem büntetendő cselekmény, mert az állított tény magában véve nem büntetendő vagy megvetendő. (Curia 1902 szeptember 22. 8246/902. sz. a.) A m. kir. Curia: A semmiségi panaszok elutasittatnak. Indokok: Alaptalan a főmagánvádlónak a BP. 385. §-ának i. b) pontjára hivatkozással bejelentett semmiségi panasza is; mert azon állítás, hogy valaki 25% kamatot szed, egymagában nem jelenti azt, hogy uzsoráskodik és hogy büntetendő vagy megvetendő cselekményt követett el. A kir. tábla tehát nem mellőzte tévesen a Btk. 2;8. §-ának alkalmazását. Az elfogadott összes semmiségi panaszok alaptalanok lévén, azok a BP. 437. §-ának 4. bekezdése értelmében elutasitandók voltak. 80. Nem esik a Btk. 323. §-a álá, ha valaki éjjel az udvarában karddal hadonázó egyént lefegyverezése után megkötözteti és a községházához kisérteti, habár az illető egyént, mint állandó lakással birót személyesen ismeri. — Felmentés. (Curia 1902 június 30. 6344/902 sz. a.) Az aradi kir. járásbíróság: Z. I. vádlottat bűnösnek mondja ki a Btk. 323. §-a alá eső személyes szabadság megsértésének vétségében, melyet az által követett el, hogy 1901. évi július 9-ikéről 10-re menő éjjelen Sch. P. sértettet a községi éjjeli őrökkel törvényellenesen a megyesegyházi községházára vitette s ezért .... Z. I. vádlottat, a terhére rótt és a Btk. 301., 302. §-ai alá eső súlyos testi sértés és a Btk. 261. §-a alá eső becsületsértés vétségének, végül K. I. vádlottat a Btk. 323. §-a alá eső személyes szabadság megsértésének vétsége vádja és következményei alól felmenti. Indokok: Sch. P. sértett azt a feljelentést tette, hogy őt az