Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1903)

io6 Indokok: A tömeggondnok a kir. ügyészségnél jelentést tett, hogy néh. B. J. örökösei büntetendő cselekményeket követtek el az által, hogy a hagyatékból a csőd elrendelése előtt 8821 K értékű különféle ingóságot idegenítettek el és az által, hogy az örökhagyó elfogadói aláírásával ellátott két kitöltetlen váltóürlapot R.-rel összejátszva ennek kiadták, ki is azokat 12,000 K és 15,000 K összegre kitöltvén és a többi hiányzó kellékkel is ellátván, azok alapján a zálogjogot a hagyatéki ingatlanokra előjegyeztette, majd a csőd elrendelése után a csődtömeg ellen is bejelentette. A kir. ügyész a nyomozást megszüntette. A kir. itélő tábla azonban ugy találta, hogy az eddigi eljárás során a feljelentett cselekményeket mindvégig tévesen minősítették. Helyes volt ugyan a kir. ügyész határozatának az az egyik indoka, hogy az örökhagyó halálával a hagyatéki javak tulajdonjoga törvény erejénél fogva az örökösökre száll át, mert a magyar magánjog más jogrendszerektől eltérőleg nyugvó örökséget nem ismer, magyar jog szerint a hagyaték jogi személyt nem képez. Ez azonban nemcsak az ingókra, hanem az ingatlanokra is áll. Ebből következik, hogy valamint az örökösök nem követik el a Btk. 355. §-ába ütköző cselekményt az által, hogy a hagyatéki ingókat elidegenítik, nem követik el a 400. §-ba ütköző cselekményt sem az által, hogy a hagyatéki ingatlanokat elidegenítik vagy megterhelik, mert hiszen a sajátjukat terhelik meg, illetve idegenítik el. Ugyanez áll a váltókra nézve. Feltéve ugyanis, hogy a feljelentett tényállás valónak bizonyul, akkor az örökösök a saját ingatlanaikat terhelték meg. Ezt épp ugy tehették való, mint koholt jogügyletek által, éppen ugy, mint a hogy a tulajdonjog ingyenes átruházása történhetik koholt tartalmú adásvevési szerződéssel, a nélkül, hogy ez a tényállás egymagában már a Btk.-be ütköznék. De máskép áll a dolog, hogyha a feljelentett cselekmények harmadik személyek, jelesül a csődhitelezők jogainak sérelmére történnek, mert akkor a Btk. 414. §-ának 1., 2. és 3. pontjaiba ütköző tényálladékot merítik ki. így az a cselekmény, hogy némely tárgyat elajándékoztak, a Btk. 414. §-ának 1. pontjába, a váltókötelezettség koholása és a zálogjognak a koholt váltók alapján való előjegyzése a 414. §. 2. pontjába, némely hitelezők kielégítése pedig a 414. §. 3. pont-