Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1903)
részéről csupán nemleges körülmény bizonyítása végett felhívott tanuk kihallgatása éppen ebből az okból, mint felesleges, mellőztetett , végre minthogy a beszámítást vagy a büntethetőséget kizáró ok fen nem forog, ugyanazért a kir. törvényszék a kir. járásbíróság Ítéletét a BP. 554. §-ának 2. bekezdése alapján helybenhagyandónak találta. (1902 márczius 15. 2230/902. sz. a.) A m. kir. Curia: A semmiségi panaszok mindkét irányban elutasittatnak. Indokok: V. F. vádlott és védője a kir. törvényszék Ítélete ellen a BP. 385. §-ának 1. a) és c) pontja alapján jelentettek be indokolatlanul hagyott semmiségi panaszt. Ezek a semmiségi panaszok azonban alaptalanok. Mert a kir. törvényszék, mely által elfogadott tények szolgálnak a BP. 437. §-ának 1. bekezdése és 426. §. 5. pontja szerint a kir. Curia határozatának alapjául, elfogadva a kir. járásbíróság megállapításait, azokat a tényeket fogadta el, hogy vádlott 1901 október 13-án szalmájának égésekor az oltásnál segédkezett magánvádlót a kertben torkonragadva, neki azt mondta, hogy «te gyújtottad meg a szalmát*, mely tények bűncselekmény tényálladékát állapítják meg ; mert továbbá a kir. tőr vényszék nem fogadott el oly tényt, mely a beszámithatóságot, a bűnvádi eljárás megindítását, vagy a büntethetőséget kizáró ok alapjául szolgálhatna. Az a körülmény, hogy magánvádló D. I. ellen amiatti vádját, hogy ez férjét biztatta, bizonyíték hiánya miatt elejtette, a Btk. 116. §-ában megjelölt jogkövetkezményeket V. F. javára maga után nem vonhatja. Ezek szerint tehát a kir. törvényszék sem abban, hogy a vád alapjául szolgáló tettben büntetendő cselekményt felismert, sem abban, hogy azt büntetéssel sújtotta, a büntető törvényt tévesen nem alkalmazván, a mindkét irányban alaptalan semmiségi panasz, tekintettel arra, hogy hivatalból figyelembe veendő semmiségi ok fen nem forog, a BP. 437. §-ának 4. bekezdése alapján elutasítandó volt. 64. A védelem bűnhalmazat esetén is csak akkor kötelező, ha olyan cselekmény miatt is vád emeltetik, melyre a törvény 5 évnél súlyosabb büntetést rendel. Büntetőjogi Döntvénytár. III. 7