Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1903)

78 Btk. 368. §-ába ütköző jogtalan elsajátítás vétsége miatt emelt vád és következményeinek terhe alól a BP. 326. §-ának 2. pontja értelmében felmentetik. Indokok: M. T. vádlott ellen a kir. ügyész a Btk. 359. §-ába ütköző s a 356. §. szerint minősülő sikkasztásnak tekintendő bűntett miatt emelt vádat azon az alapon, hogy a néh. H. Gy. csődtömege javára nála 74 írt és 34 frt erejéig 1898 május 25-én a végreh. jkv 1—6. t. a. lefoglalt ingóságok közül az 1—3. és 5. t. a., valamint a 7. t. a. felülfoglalt ingóságokat a 16. t. a. akácztörzsek kivételével 272 frt becsértékben az 1898 jul. 13-án megkisérlett árverés elől az által, hogy azokat M. Gy. és M. P. vádlottaknak kiadta, elvonta. M. P. és M. Gy. vádlottak ellen pedig a Btk. 365. §-ába ütköző jogtalan elsajátítás vétsége miatt emelt vádat az alapon, hogy a M. T.-nál 1898 május 25-én a fentiek szerint leés felülfoglalt tárgyak közül M. P. az 1. és 3. t. a. lefoglalt és 7. t. a., felülfoglalt. M. Gy. pedig ugyancsak a M. T.-nál 1898. évi május 28-án 7. t. a. felülfoglalt s az ő tulajdonukat képező ingóságokat, azok lefoglalt voltát tudva M. G. végreh. szenvedettől elvitték. M. T. tagadja, hogy bűnös volna az árverés elől elvont tárgyak sikkasztásában s azt adta elő, hogy a végreh. jkv 1. t. a. pejló és a 3. t. a. lószerszám a M. P. tulajdonát képezték, azok nála csak haszonkölcsönben voltak s azokat a foglalás után M. P tőle elvitte. Ugyancsak a M. P. tulajdonát képezték a 13—19 t. a összeirt tárgyak, melyek birtokába akkép kerültek, hogy azokat M. P. a foglalást megelőzőleg 5 — 6 évvel egy nála megtartott árverésen vette meg, s miután ő neki a vételár visszatérítését kilátásba helyezte, M. P. azokat nála hagyta, de midőn meghallotta, hogy azok lefoglaltattak, azokat tőle szintén elvitte. Az 1898 május 25-én végrh. jkv 2., 5. t. a. összeirt barna kancza ló és borona, valamint a 12—20. t. a. ingók a M. Gy. tulajdonát képezték s azok birtokába akkép kerültek, hog5' M. Gy. azelőtt ugyanazon lakásba lakott, amelyben a foglalás alkalmával ő lakott, onnan kiköltözködvén, addig is, míg uj lakása teljesen készen nem lesz, a fenti ingókat régi lakásán hagyta s midőn ő ellene végrehajtás vezettetett, ezen a M. Gy. tulajdonát képező ingóságok is lefoglaltattak, azokat azonban a foglalás után M. Gy. tőle elszálittatta. Védekezése M. T. vádlottnak az, hogy ő ugy M. P. mint