Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1903)

4 által kiszabott egy havi fogház a Btk. 358. §-ának 1. tétele, vala­mint a 96., 97. §§. alapján összbüntetésül állapittatik meg. Az elsőbirói Ítéletben a Btk. 359. §-ára történt téves hivatkozás mellőztetik s e helyett a mellékbüntetést illetően a Btk. 358. §-ának 2. bekezdése felhivatik. Egyebekben a kir. tábla Ítélete indokaiból helybenhagyatik. Indokok: A kiderített tényállás szerint : a végelszámolás ered­ménye gyanánt jelentkező 238 korona 70 fillér hiány nem egy­szerre merült fel, hanem 1898 novembertől kezdve több izben kisebb-nagyobb összegek el nem számolásából alakult akként, hogy vádlott a neki átadott sütemények árával naponta tartozott be­számolni, dé számos ily alkalommal adós maradt s a be nem szolgáltatott összegeket — beismerése szerint — apródonként ma­gának megtartotta. Folytatólagos bűncselekmény megállapítására s illetve arra, hogy a több izben történt eltulajdonítások egy bűn­cselekmény nyé összefoglaltassanak, törvényes ok a jelen esetben fen nem forog, — jelesen az akaratelhatározás állítólagos egysége ily megállapítást nem indokolhat, valamint ar.t sem, hogy vádlott a sikkasztásokat álürügyekkel leplezte s e miatt gazdája előtt csak utoljára tünt ki, hogy vádlott a hiányzó pénzeket elsikkasztotta — ugy az az érvelés sem bir alappal, mintha a vádlott és gazdája közt fenállott szerződéses viszony a sikkasztás tényálladékát kizárná s vádlott cselekménye csak a végleszámolásnál vált volna sikkasz­tássá. Ebből folyólag és tekintettel arra, hogy a vádlott által apránként eltulajdonított pénz egyik esetben sem tett többet 100 írtnál, több izben eltulajdonított értékek a minősítés szem­pontjából való egybefoglalásának pedig a Btk. 335. §-a értelmében csak lopás esetében van helye : vádlott a gazdája kárára elkövetett többrendbeli sikkasztás vétségében bűnösnek kimondandó és az ellene az alsóbiróságok részéről kiszabott fogház, a többszörös halmazat mint súlyosító körülménynek figyelembevételével, össz­büntetésül megállapítandó volt. 4­Egyes hitelezőknek kielégítésével más hitelezőknek káro­sítása van összekötve s ez magában foglalja a kárositási szándékot. — A Btk. 387. §-a alá eső bűncselekmény külön-

Next

/
Oldalképek
Tartalom