Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1903)

330 sem gyanúsította O. M.-t s a biró csak annyit engedett megr hogy akkor kutathassanak, ha azt O.-ék megengedik, minthogy az otthon talált O.-né K. J. községi rendőrnek a kutatást megengedte, a biró előtt előadott gyanúra pedig vádlottnak volt annyi alapja, hogy H. J. csősz tudatta vele, hogy O. M. csemetefákat szokott árulni a piaczon s hogy egy időközben már elhalt egyén is elveszett csemetéit ugyanott kereste, ugyanezért vádlott terhére rosszhiszeműség megállapítható nem lévén, a bíróság a Btk. megfelelő rendelkezését tévesen alkalmazta, midőn a vád alapjául szolgáló fent jelölt tettben büntetendő cselekmény tényálladékát állapította meg. Ez okból a semmiségi panasznak helyt adni, az: alsóbiróságok ítéleteit megsemmisíteni s vádlottat a vád alól felmenteni kellett. = A kir. Curia álláspontját a legújabb időkig a következő' kijelentés képviselte : «A Btk. 260. §-ának esete forog fen, ha a. panaszra alkalmat adott perben megszüntetés mondatott ki». {Dtár u. f. XXXI. k. 21. sz. Ugyanígy XXVII. k 10. sz., u. f. XXIX. k. 93. sz. stb.) Jelenleg az a gyakorlata, amit a fenti eset is tartalmaz. Szépen megvilágítva Dtár u. f. XXIX. k. 99. sz. is*. 223. Az, hogy a szakértő a bűnjelnek felmutatása alkalmával annak jelentősége tekintetében véleményt nyilvánít,, nem semmiségi ok, ha ezt a bíróság határozata vagy az elnök intézkedése nélkül tette. Nem sérti a törvénynek a védelem szempontjából lényeges elvét vagy rendelkezését a bíróság azon határozata, melylyel a vallomások gyorsírói feljegyzését megtagadja, sem az, melylyel a szakértőket a védelem által kívánttól eltérő sorrendben hallgatja meg. A törvény parancsolólag nem irja elő, hogy a kérdésekbe a bűncselekmény indító oka is felvétessék. (Curia 1902 május 6. 4189/902. sz. a.) A m. kir. Curia: A védő által a főtárgyalás folyamán a. BP. 384. §-ának 5. pontja alapján amiatt bejelentett és az ítélet