Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1903)

328 ütköző hatóság előtti rágalmazás miatt s ezért őt a Btk. 92. §-ának alkalmazása mellett behajthatlanság esetében egy napi fogházra átváltoztatandó 10 K pénzbüntetésre itéli. Indokok: A tárgyaláskor eskü alatt kihallgatott B. J. községi biró és K. F. rendőr egybehangzó vallomásával beigazoltatott, de vádlott maga is beismerte, hogy O. M. panaszost gyanusitván elveszett csemetefáinak ellopásával, annak bekeritett telkén tudta és beleegyezése nélkül a mellé adott rendőr kiséretében eredménytelen kutatást tartott. Ügyészi megbízott egyrészt arra való tekintettel, hogy a házkutatásra a rendőri hatóság jelen esetben rendeletet kiadni jogosítva nem volt s igy a feljelentés hatálytalan, mert nem az illetékes hatóságnál tétetett s a kutatás elrendelve nem is lett; másrészt azon okból, hogy vádlott részéről rosszhiszeműség fen nem forog: a vádat elejtette ugyan, tekintve azonban, hogy a vád képviseletét átvevő O. M. magánvádló vádlottnak megbüntetését kívánja, tekintve továbbá, hogy a BP. értelmében a feljelentés bármely rendőri közeg előtt is megtehető s a községi biró, ha házkutatást elrendelni jogosítva nincsen is, minden kétséget kizárólag a községi rendőrhatóságot képviseli s igy irreleváns az a körülmény, hogy a feljelentés az illetékes hatóság előtt tétetett-e vagy sem, sőt azt hatálytalannak sem lehet tekinteni, mert habár nem is szabályszerű és törvényes módon, a kutatás mégis foganatosítva lett, tekintve végül, hogy a rosszhiszeműség jelen esetben megállapítható s itt abban áll, hogy vádlott felületes és jelentéktelen gyanú alapján tett feljelentést, illetve gondatlanul emelt hamis vádat és igy sértett jó hírnevét könnyelműen veszélyeztette (Illés: Btk. 11. k. 316. 1.), mindezeknek következtében, miután vádja valótlannak bizonyult és hamis vád büntette és vétsége fen nem forog, vádlottat a hatóság előtti rágalmazás vétsége miatt bűnösnek kimondani s tekintettel beismerésére s büntetlen előéletére, mint nyomatékos enyhítő körülményekre, a Btk. 92. §-ának alkalmazása mellett a kiszabott büntetéssel sújtani kellett. (1900 november 19. 1901. 127/2. sz. a.) Az aradi kir. törvényszék: A kir. járásbíróság Ítéletét a BP. 554. §-ára hivatkozott 423. §. 2. bekezdése értelmében a BP. 38.5. §-ának 1. aj pontja alapján megsemmisíti s vádlottat