Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1903)

322 2l8. Annak a körülménynek tényálladékánál, mely a Btk. 384. §-a szerint csalásnak tekintetik, az elkövetőben a jogtalan vagyoni haszonszerzésre irányzott akarat (csalási czélzat Btk. 379. §.) és a megfelelő vagyoni kár okozásának szándéka (Btk. 379. §. «annak vagyoni kárt okoz») hiányzik; az elkövetési cselekedet ugyanaz, ami a Btk. 379. §-a szerint, t. i. másnak ravasz fondorlattal tévedésbe ejtése vagy tévedésben tartása; a szándékolt jogsértő eredmény pedig a Btk. 379. §-ában meghatározott vagyoni károkozás helyett az, hogy az elkövető magának hitelezést vagy hitelhosszabbitást eszközöl ki. (Curia 1902 márczius 5. 2012. sz. a.) 219. A Btk. 262. §-a szerinti becsületsértés hatóságnak csak tagja ellen követhető el; a vasúti pénztárnok nem hatósági tag, hanem csak hatósági közeg. (Curia 1902 márczius 22. 2651. sz. a.) A m. kir. Curia: A vádlott védője által bejelentett semmiségi panasz elutasittatik, azonban mindkét alsóbiróság Ítélete a BP. 385. §. 1. és 6. pontja alapján ugyanezen törvényszakasz utolsó és a BP. 437. §-ának 3. bekezdése értelmében hivatalból megsemmisíttetik s Z. A. vádlott a Btk. 261. §-ába ütköző, e szerint minősülő és büntetendő becsületsértés vétségében mondatik ki bűnösnek s ezért a Btk. most idézett szakasza alapján behajthatatlanság esetén három napi fogházra Ítéltetik, i Indokok: A kir. törvényszék mint felebbviteli bíróság valónak fogadta el azt a tényt, mely a BP. 437. §-ának 1. bekezdése szerint a kir. Curia határozatának is alapul szolgál, jelesül, hogy 1901. évi február 5-én a vasútállomáson, midőn a jegyeket kiszolgáltató pénztárnok figyelmeztette vádlottat, mikép a kijárási oldalról a pénztár elé nem térhet vissza, hanem menjen körül s ugy