Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1903)

270 (Curia 1902 márczius 18. 2509/902. sz. a.) A m. kir. Curia: K. I. vádlott semmiségi panaszának a BP. 385. §. 2. pontjára vonatkozólag részben hely adatik, a kir. itélő táblai ítéletnek az a része, melylyel K. I., K. E. és B. L. vádlottak mellékbüntetésként a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére Ítéltettek, K. I. vádlottra nézve ennek semmiségi panasza folytán K. E. és B. L. vádlottakra nézve pedig a BP. 430. §. szerint megfelelően alkalmazandó 387. §. 4. bekezdése értelmében a 385. §. 2. pontjában meghatározott semmiségi ok miatt megsemmisíttetik s a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztéséből álló mellékbüntetés mindhárom vádlottra nézve mellőztetik. Egyebekben a semmiségi panaszok a BP. 407. §. 4. bekezdése értelmében elutasittatnak. Indokok: A hivatalvesztésen felül a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése mint mellékbüntetés a Btk. 415. §. szerint csak bűntett esetében alkalmazható, minthogy azonban K. I. vádlott a Btk. 92. és 20. §-ai alapján, K. E. és B. L. pedig a Btk. 72. és 66. §-ai alapján csalárd bukás vétségében mondattak ki bűnösöknek és igy vádlottak csak a vétségre a Btk. 416. §. megállapított hivatalvesztésre mint mellékbüntetésre ítélhetők: annálfogva a kir. tábla a büntetési tételt a mellékbüntetés kiszabása tekintetében meg nem tartván, ítéletét e részben a BP. 385. §.. 2. pontjában meghatározott semmiségi okból K. I. vádlott semmiségi panaszára a BP. 387. §-hoz képest mind a három vádlottra nézve megsemmisíteni s a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését mint mellékbüntetést mellőzni kellett. Egyéb tekintetben azonban a semmiségi panaszok a következő okokból voltak elutasitandók. Ugyanis B. L. vádlott R. M. tanú megesketésének mellőzése és a hitelezők kihallgatásának el nem rendelése miatt a BP. 384. §. 9. pontjában foglalt semmiségi okon már a kir. törvényszék ítélete ellen élt felebbezéssel; minthogy azonban a kir. tábla ezt a panaszolt alaki semmiségi okot figyelembe nem vette, ugyanez a semmiségi ok a BP. 428. §. 2. bekezdése értelmében semmiségi panaszszal többé nem érvényesíthető ; a kir. táblának az a rendelkezése pedig, mely szerint a felebbviteli főtárgyaláson B. L. vádlott részéről S. F. és F. N tanuk kihallgatása iránt tett indítványnak hely nem adatolt, a BP. 384. §. 9. pontjában jelzett