Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1903)

XX VII felmerült, a vádtól eltérő, enyhébben büntethető cselekmény tényálladékának megállapítására vonatkozó kérdések felveendők 22. Az esküdtbíróság ítéletében a tizenkét esküdtnek névszerint felsorolása a BP.-nak sem 327., sem 357. §-ában előírva nincsen s így felesleges — Jogos védelemnek mint a vádbeli bűncselekmény beszámithatóságát kizáró oknak az esküdtekhez intézett kérdésekbe fel nem vétele miatt a BP. 427. §-ának 4. pontja alapján emelt semmiségi panasz elutasittatott, mert a jogos védelem kérdése a bizonyítási eljárás tárgyát nem képezte .. __. .l'I 32. A BP. 358. és 361. §-aiba ütköző semmiségi okot képez, hogy a jogos védelem megállapítására irányzott külön kérdések feltevése a vádlottnak erre vonatkozó vallomása és a védőnek erre alapított indítványa daczára a BP. 361. §-ának megfelelőleg nem az anyagi vagy alaki jog teréről való, hanem a bizonyítás anyagából vont ok alapján utasíttatott el ___ — ... .__ ._. — ... 1__ 84. A BP. 362. és 363. §-ok egymással összefüggő parancsoló rendelkezéseinek egybevetéséből kétségtelen, hogy az elnök a bíróilag megállapított kérdéseket, akár módosíttattak, vagy újra megállapittattak, akár változatlanul maradtak, a feleknek a bűnösség kérdésére vonatkozó előterjesztései után aláírni és semmiség terhe alatt újra felolvasatatni tartozik. — Az elnök által az esküdtekhez intézett jogi fejtegetés során használt az a kijelentés: hogy «a szándékos emberölés büntette akkor forog fen, midőn a tettes az elkövetéskor tudja, hogy cselekménye halálos eredményt idéz elő», — a Btk. 279. §-a fogalmi meghatározásának nem felel meg, — amenynyiben a szándékos emberölés bűntettének subjectiv alkotó elemét nem az elnök által adott kioktatásban hangsúlyozott tényelem, hanem helyesen az képezi, hogy a tettes előre meg nem fontolt szándékának embernek megölésére kell irányulni. Minthogy ezek szerint az esküdtbíróság elnöke, a szándékos emberölés bűntettére vonatkozó jogszabályt tévesen magyarázta s ezzel az esküdteket a törvény alkalmazása tekintetében megtéveszthette, az emiatt emelt semmiségi panasznak hely adandó — .i_ „1 ___ ... ... 86. Nem foglaltatik a BP.-ban oly rendelkezés, mely szerint az ítélet megsemmisítése után az ügy csak ugy vihető más esküdtek elé, ha azt a kir. Curia rendelte el. Oly parancsoló rendelkezés] sincs a BP.-ban, melynél fogva az ítélet megsemmisítése után alakult esküdtszék határozatának hozatalánál a korábban eljárt esküdtek határozatához kötve volna s így amannál súlyosabb minősítés alapjául szolgáló határozatot nem hozhatna, s ehhez képest az esküdtbíróság sem szabhatna a megsemmisített ítéletében foglaltnál súlyosabb büntetést. A BP. 438. §-ának 1. bekezdésében foglalt rendelkezés a BP. 430. §-a szerint alkalmazandó 387. §. 3. bekezdésében foglalt felülvizsgálati irányelvnek a kir. Curiát illető kiemelésénél egyébnek nem tekinthető ___ -.. ... ... ... ...