Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1903)
257 cselédjei által 1900 április hóban első izben ellopott 10 zsák. rozsot és 2 zsák búzát, K. I. felszólitására, habár a gabona lopott voltát tudta, éjfél után 2 óra után a tettesekkel együtt, a sértettnek pajtás kertjében kocsira felrakva, >íagy-Atádon 86 K-ért eladta s ebből az összegből S. S.-tól a 3 K-t tevő rendes fuvardijat jóval meghaladó 10 K fuvardijat kapott; továbbá megállapította azt a tényt is, hogy a 12 zsák gabonát nem előzetes megállapodás folytán értékesítette, hanem a lopott gabonának, annak lopott voltát tudva, vagyoni haszon czéljából történt elidegenítésében működött közre. Ugyancsak megállapította azt a tényt is, hogy D. J. vádlott az előzően előadott cselekmény után egy héttel ugyanazokkal a cselédekkel együtt B. S. magtárából 10 zsák gabonát jogtalan eltulajdonitási szándékkal elvitt és azt megbeszélésükhöz képest, miután Nagy-Atádou 66 K-ért értékesítette, ebből is fuvardíj fejében 10 K-t kapott. Ezekben a tényekben a Btk. 370. §-ába ütköző orgazdaság, valamint a Btk. 333. §-ába ütköző lopás alkatelemei felismerhetők. A bíróság nem alkalmazta tévesen a büntető törvénynek megfelelő rendelkezését abban a kérdésben, hogy a vád alapjául szolgáló tett megállapít) a-e valamely bűncselekmény tényálladékát, a BP. 385. §. 1. aj pontja alapján bejelentett semmiségi panaszt tehát mint alaptalant el kellett utasítani. De elutasítandó volt a BP. 385. §. b) pontja alapján bejelentett semmiségi panasz is; mert a kir. tábla ténybeli megállapításából kiderül, hogy D. J. vádlott a gabonát nem előzetes megállapodás folytán vette át a tettesektől, hanem annak, tudva lopott voltát, csak elárusitásában működött közre ; ehhez képest az első esetben helyesen minősíttetett vádlott cselekménye a Btk. 370. §-ába ütköző orgazdaság bűncselekménynek. A második esetben elkövetett lopás tekintetéből is helyesen minősíttetett D. J. vádlottnak cselekménye a Btk. 334—336. §. 7. pontja alapján lopás bűntettének; mert jóllehet ez a vádlott nem állott B. S. szolgálatában, hanem a kir. tábla ténybeli megállapítása szerint tudta, hogy tettestársai ennek cselédjei s hogy az ezekkel együttesen elkövetett lopást a tettestársai gazdájának kárára követik el s minthogy a Btk. 336. §. 7. pontjának rendelkezése a lopásnak egy külön faját határozza meg, melynek tárgyi ismérvét képezi a szolgálati viszony s igy ez a bűncselekménynek tárgyi elemévé vált, tehát lényegéhez Büntetőjogi Döntvénytár. II. \"J