Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1903)

253 nak a vizsgálat alkalmával tett beismeréséből, de a tanuk vallomásaiból kitetszőleg, kérvényező fejszével a kezében jelen volt akkor, mikor H. I. elitélt vádlott csizmája miatt az erdővédekkel dulakodott, sőt a tanuk szerint kérvényező fejszéjét még vágásra is felemelte ; minthogy ebből íolyólag alaposan volt védelmezhető^ az, hogy a kérvényező fegyveres jelenlétével és fenyegető magatartásával az erdővédnek különben is szorongatott helyzetét még veszélyesebbé tette és annak nagyobb megfélemlítésére közrehatott, miáltal H. I.-nek a cselekmény elkövetését megkönnyítette és így azt szándékosan előmozdította : ugyanazért a kérvényezőnek letartóztatása indokoltnak mutatkozott s ennélfogva ő nem voltolyannak tekinthető, mint aki oly cselekmény miatt tartóztattatott volna le, melyet nem ő követett el s mely elkövetve egyáltalán nem volt, mihez képest a BP. 576. §-ának J. és 2. pontja fenforgása feltétlenül kizárt nem lévén: kérvényezőt kártalanítás iránti kérelmével el kellett utasítani. = A kir. Curia már több ízben értelmezte a törvénynek a kártalanításra vonatkozó intézkedéseit olyan megszoritó irányban, mintha a kártalanításra való igény megállapításához a kérvényező ártatlanságának egyenes bebizonyítása tehát, ha más vádlott nem ítéltetett el, egy negatív körülmény bizonyítása kívántatnék meg. V. ö. Büntetőjogi Döntvénytár I. k. 366. 1. «mert nem derittettek ki oly körülmények, melyek kétségtelenné tennék, mikép folyamodó nem követte vagy nem követhette el a vádbeli cselekményt*. 165. Az elévülés kérdése ténykérdés, tehát a kir. törvényszék mint felebbviteli bíróság által a BP. 550. §-ának 5. bekezdése értelmében csak felebbviteli tárgyaláson birálható felül. A kir. Curia azonban azt a semmiségi okot, hogy a kir. törvényszék a kérdést tanácsülésben döntötte el, nem vette hivatalból figyelembe, miután a vádló által használt semmiségi panaszt visszautasította (BP. 429. § ). (Curia 1902 márczius 5. 2011/902. sz. a.)