Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1903)

46 Indokok: A kir. törvényszék felülvizsgálata alá tartozó ügyek ben a BP. 547. §. 3. bekezdésének a felebbezést csupán a büntetés kiszabása tekintetében korlátozó rendelkezése szorosan értelmezendő kivételt állapit meg az ugyanazon §. 2. bekezdésében foglalt amaz általános szabály alól, mely szerint a bűnösség vágy alaki hiányok miatt bármily csekély büntetést kimondó kir. járásbirósági itélet felebbezéssel megtámadható. A törvénynek az a szövegezése: «csupán a büntetés kiszabása, tekintetében nincs helye felebbezésnek», világosan kifejezi aztr hogy a törvény a felebbezést csak arra az esetre kívánta megszorítani, ha az kizárólag a büntetés kiszabása ellen irányul. A BP. 555. és 387. §-ai szerint a felülvizsgálatnál a felebbezés kerete irányadó ; már pedig a bűnösség vagy a minősítés kérdésében használt felebbezés a büntetésre is kiterjed, mert az előbbi az ítéletet egész terjedelmében támadja meg; az utóbbi pedig enyhébb minősítés megállapítását és ez által a büntetés enyhítését is czélozza. Ezekből következik, hogy a bűnösség vagy a minősités miatt felebbvitt ügyet a kir. törvényszék a büntetés tekintetéhen nemcsak felülvizsgálhatja, hanem felülvizsgálni köteles is. A büntetés kérdésének felülvizsgálatára csak akkor szoritkozhatik, ha egyedül a büntetésre vonatkozó rendelkezés van megtámadva. Ezt az esetet a bűnvádi perrendtartás szigorúan elválasztja a bűnösség vagy a minősítés miatt közbevetett felebbezés eseteitől és ehhez képest a felülvizsgálat módját is különbözőképen szabályozza. Ha a felebbezést csak a büntetés kiszabása miatt használták, a felebbezett ügyet a kir. törvényszék az 550. §. 4. bekezdése értelmében tanácsülésben vizsgálja meg, azonnal az érdemben itét és a kir. járásbíróság ítéletét helybenhagyja vagy megváltoztatja. Ellenben, ha a felebbezés a bűnösség vagy a minősités kérdésében használtatott, a kir. törvényszék az ügyet az 550. §. utolsó bekezdéséhez képest felebbviteli tárgyalásra utasítani köteles, amelynek eredménye szerint a vádlott sérelmére szolgált semmiségi okok alapján is intézkedhetik. A bűnvádi perrendtartás eme szabályaival nem volna össze-