Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1903)

241 Indokok: Vádlott által a másodbiróság ítélete ellen a BP. 385. §. i.aj pontja alapján bejelentett semmiségi panaszt a BP. 434. §-ának 3. bekezdése szerint vissza kellett utasítani, mert a felebbviteli főtárgyaláson jelen volt különvédő a kihirdetett másodbirósági Ítéletben megnyugodott, tehát a semmiségi panasz használata tárgyában a felebbviteli főtárgyalásra meg nem jelent vádlott helyett is joghatálylyal nyilatkozott s igy az elitélt vádlottal szemben a BP. 425. §-ának 2. bekezdése nyervén alkalmazást, a kir. tábla határozata a felebbviteli főtárgyaláson törvényszerűen képviselt vádlottnak a törvényszéknél kihirdethető nem lévén, a vádlott által bejelentett semmiségi panasz mint a törvény szerint nem érvényesíthető, vissza volt utasítandó. A közvádló részéről a BP. 385. §. 3. pontja alapján bejelentett semmiségi panasznak hely adandó volt, mert a másodbiróság által figyelembe vett az a körülmény, hogy a panaszok visszavonattak s hogy a kár csekélyebb, enyhítőül nem fogadható el; az az egyetlen enyhítő körülmény, hogy vádlott büntetlen előéletű, azzal a súlyosítóval szemben, hogy az uzsorát üzletszerűen űzte, nem annyira nyomatékos, hogy a büntetés kiszabásánál a Btk. 92. §-a alkalmazását indokolttá tenné. Minthogy ezek szerint a kir. tábla tévesen alkalmazta a Btk. 92. §-ának rendelkezését, s ezzel a BP. 385. §-ának 3 pontja meghatározott anyagi semmiségi okra szolgáltatott alapot, ítéletének a büntetés kiszabására vonatkozó részét megsemmisíteni, s a BP. 437. §-ának 3. bekezdése szerint a bűnösség fokához mért büntetés nemének és mértékének megállapításával a törvénynek megfelelő ítéletet kellett hozni. = Ad. 1. A Büntetőjogi Döntvénytár I. k. 32. 1. közölt esetben a kir. Curia a vádlottat az uzsora vádja alól felmentette, mert «a gabona árának későbbi és akaratától függetlenül bekövetkezett emelkedését, melyből a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti aránytalanság keletkezett, előre nem láthatták, továbbá, mert a kötött ügyletek nem vonatkoznak oly egyedileg meghatározott árura, melyeknél a szállítás lehetetlenségének veszélye a vevőt éri». Ad 2. A Büntetőjogi Döntvénytár I. k. 193. 1. közölt határozat, mely szerint a védő az ismételt hirdetéskor már nem jelenthet Büntetőjogi Döntvénytár. II. IÓ