Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1903)

237 vádlott a becsáron aluli vételárt az adótartozás részbeni törlesztésére fordította és utólag az egész tartozást törlesztette : mégis a Btk. 359., 355. és 356. §-ainak rendelkezéseit tévesen alkalmazta ama kérdésben, hogy a vád alapjául szolgáló tett megállapítja e a sikkasztásnak tekintendő bűncselekmény tényálladékát, mert e cselekmény a lefoglalt ingóságnak a vádlott által jogtalanul történt elidegenítésével befejeztetett és az a körülmény, hogy vádlott az eladás utján befolyt összeget a tartozás részben való törlesztésére fordította, a vádbeli cselekmény tényálladékát nem zárja ki. Ugyanazért mindkét alsóbbfoku bíróság Ítéletét a BP. 437. §-ának 3. bekezdése szerint megsemmisíteni, a vádlottat a Btk. 92. és 20 §-ainak alkalmazásával a fentidézett vétségben bűnösnek kimondani és a kiszabott büntetésre Ítélni kellett. Tekintettel ugyanis a vádlott előhaladott korára, arra, hogy a vád tárgyát képező cselekmény már több év előtt követtetett el, hogy a vádlott a tartozást nagy részben az árverés megkísérlése előtt és az egész tartozást ezután rövid idő múlva kifizette, tehát kár fen nem forog, tekintettel ezen nyomatékos enyhítő körülményekre, a büntetett előélet mint súlyosító körülmény mellett is a Btk. 92. §-ának alkalmazása indokolt, mihez képest a büntettet képező cselekmény a Btk. 20. §-a rendelkezéséhez képest vétségnek volt minősítendő. * •¥ = Dtár u. f. XXII. 52. sz. a. kimondotta a Curia, hogy aki a nála lefoglalt dolgokat azért idegeníti eí, hogy a befolyó vételárt foglaltató hitelezői kielégítésére fordítsa : az nem követ el sikkasztást. 157Aki oly egyéneknek, kikről tudja, hogy termőföldjük nincs, azon kikötéssel ad pénzt, hogy az ellenszolgáltatásnak gabonában vagy annak az esedékesség idején elért piaczi árában kell állania, nem adásvételt, hanem uzsorás kölcsönügyletet köt, ha a gabona piaczi ára az adott öszszeget tetemesen meghaladja.