Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1903)

I42 a főtárgyalási jegyzőkönyv szerint a főtárgyalás alkalmával a vádlottakat a törvény szakaszára hivatkozás nélkül csak általánosságban a «csalás»-ban indítványozta is bűnösöknek kimondani, de a BP. 316. §-a értelmében a vádat meg nem változtatván, azt kellett megálíapitani, hogy a vádat képviselő pótmagánvádló a vádlottakat a főtárgyaláson is a vád iratában megjelölt s a vád alá helyezési végzésben meghatározott csalás büntette miatt vádolta. Minthogy pedig a Btk. 379. §-ába ütköző s a 380. §-a szerint minősülő csalás büntette az 1899 : XXXIV. tcz. 17. §-ának i. pontja szerint a kir. törvényszék hatásköréhez tartozik; minthogy a BP. 381. §-a 2. bekezdésének 2. pontja értelmében a törvényszéknek elsőfokú Ítélete ellen, ha csupán egy oly büntetendő cselekmény miatt állapit meg bűnösséget, mely rendszerint a járásbíróság vagy közigazgatási hatóság hatáskörébe van utalva, a felebbezés csak az esetben van kizárva, ha a cselekménynek említett kisebb minősítése tekintetében a vád és az ítélet megegyeznek ; minthogy a fent megállapítottak szerint a kir. törvényszék Ítélete a pótmagánvádló vádjától eltérő, miből nyilvánvaló, hogy ebben az esetben a BP. 381. §-a 2. bekezdésének 2. pontja nem alkalmazható és a kir. törvényszéknek elsőfokban hozott ítélete ellen perorvoslatul nem a BP. 426. §-ának 2. pontjában emiitett semmiségi panasz használható, hanem, hogy a BP. 381. §-ának 1. bekezdése szerint az emiitett ítélet ellen a kir. táblához felebbezésnek van helye ; ezeknélfogva a használt semmiségi panaszokat felebbezéseknek tekinteni s azok folytán az ügynek elbírálását az illetékes kir. tábla hatáskörébe tartozónak nyilvánítani kellett. 92. Ténymegállapításnak tekintetett, hogy polgári perben a per lényeges körülményére vonatkozó s esküvel megerősített vallomás nem hamis. (Curia 1901 november 26. 7108/901. sz. a.) A m. kir. Curia: A semmiségi panasz elutasittatik. Indokok: A kir. tábla tényként megállapította, hogy T. I.-nak mint peres félnek, P. D.-nek és Sz. L-nek mint tanuknak, elől