Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1903)

n6 A m. kir. Curia: Dr. Sz. M. különvédőnek a BP. 384. §-ának 9. pontja, úgyszintén semmiségi panasza indokolásában a BP. 385. §-ának 2. pontja alapján bejelentett semmiségi panaszai visszautasittatnak, a többi semmiségi panaszok pedig elutasittatnak. Indokok: A kir. tábla Ítélete ellen a felebbviteli főtárgyaláson dr. Sz. M. ügyvéd mint a B. Sz. J.-né különvédője a BP. 384. §-ának 9. pontja alapján alaki, a 385. §. 1. a) és b) pontjai alapján pedig anyagi s a K. L.-né vádlott érdekében közvédő is a BP. 385. §-ának 1. aj pontja alapján anyagi semmiségi panaszokat jelentettek be. A kir. tábla ítéletének a kir. törvényszéknél kihirdetésekor K. L.-né és B. Sz. J.-né vádlottak, ugy dr. G. A. ügyvéd is mint K. L.-né védője, a közvédő semmiségi panaszát magukévá tették, ezen kivül nevezett védő még a Btk. 92. §-ának nem alkalmazása miatt is jelentett be semmiségi panaszt. Dr. Sz. M. védő semmiségi panaszát az 5189/901. sz. a. beadott indokolásban még a BP. 385. §-ának 2. pontjában foglalt semmiségi okra is kiterjesztette. Tekintve, hogy dr. Sz. M. védőnek a felebbviteli főtárgyaláson a bizonyítási eljárásnak orvosszakértők meghallgatásával való kiegészítése iránt előterjesztett kérelmét a kir. tábla figyelmen kivül hagyta, a BP. 428. §-ának 2. bekezdése szerint pedig az az alaki semmiségi ok, melynek figyelembe vételét a kir. tábla mellőzte, a kir. Curiához intézett semmiségi panaszszal már nem érvényesíthető ; tekintve továbbá, hogy a semmiségi panaszt a BP. 430. §-ának 3. bekezdése szerint megfelelően alkalmazandó 388. §. 2. bekezdése értelmében az Ítélet kihirdetésekor és pedig a 390. §. rendelkezésénél fogva, a semmiségi ok megjelölése mellett kell bejelenteni ; e szerint tehát a csak a semmiségi panasz indokolásában felhozott ujabb semmiségi panasz elkésett ; ezeknél fogva a BP. 384. §-ának 9., ugy a BP. 385. §-ának 2. ponjára fektetett semmiségi panaszokat a BP. 434. §-ának 3 bekezdése értelmében vissza kellett utasítani. Minthogy továbbá a kir. tábla a BP. 437. §-ának 1. bekezdésénél fogva, e helyütt felül nem vizsgálható tényként azt fogadta el, hogy K. L.-né törvényes házasságban teherbe esve, 3 hónapos méhmagzatát B. Sz. J.-né által 1899 márcziusban egy hegyes dróttal a méhébe tett szúrással elhajtotta, mely ténykedéséért B. Sz. J.-nének 3 frtot fizetett, ez a tett pedig büntetendő cselekményt képez és